Költözés

A blogger új irányelvei miatt, ha netán bezárják a blogot - ami elképzelhető egyik-másik videó, ileltve kép miatt, a blogot átköltöztettem a wordpressre
https://twmmyforditasai.wordpress.com/
címre.

2011. július 27., szerda

3. MOTU fan videó Biletől



Ha igaz, ez már a teljes szöveg, ennél bővebbet nem találtam.

Bilingual, by Jose Nunez


The only aphrodisiac I need is your voice
Hearing you speak my name
Beckoning me to answer
Telling me you want me
So I tell you that you're the answer to every question I've ever had about love

Without words I use my tongue to tell the tale of us
Tracing your shadowscape
Kneeling before you my eyes feast upon your masculinity and
All its divinity and I praise you
Because all of that is for me

I begin to indulge myself of your delicacies
Digesting semi-sweet dark chocolate decadence as it melts
Dripping down my chin
Your taste is something that Godiva couldn't re-create

Needing every atom of your anatomy
Necessity is placed upon me knowing you are the source of my serendipity
Dipping in and out of me stroking more than my consciesness
Subconsciously I find myself rewinding our love scenes
In my daydreams
Seeing that face you make when you're making me cum
And it makes me want you right there and then

Thinking of you in inappropriate places I get
Tingling sensations in private locations where I wish to be caught between a rock and your hard place

As wetness develops my legs begin to open and my spot turns to a backdraft and all I want you to do is extinguish it
You know my body like the back of your hands
And touch me and send me into ecstacy

My thighs quiver in anticipation of deep penetration which gets me high
Body rising
Sweating
Panting
Make-up melting
Pulling my hair and
Scratching my back
I get a temporary case of tourettes because all I can say are four letter words in a four octave-range screaming your name

Aye papi, eres tan grande y tan duro y mo lo das tan bueno...tu eres mi pecado mortal...cojelo otra vez...

You fucking me makes me bilingual

I see your tongue pink between your lips and I want it between mine
And I struggle
As you lick torturing me
I try to get away but
Not really

Running out of room begging for more up against the wall that has been scuffed by my stilletos
Again
You pry apart my thighs and tell me to be still
And I willingly submit to you because I love the way you dominate me
Demanding that I cum for you so I do as I'm told

You've molded me so I'm good to no-one else but you
You've conquered this once orgasmicless world and multiplied it
Again and
Again

My face radiates with after-glow
My pillow scented by you
A fragrance which haunts me
My room smells of the best sex
I
Covered in body prints and finger prints and you above me
Your name written indelibly upon my body in your genetic history

You fucking me makes me bilingual






Magyarul


Az egyetlen nemi izgatószer, amire szükségem van az a te hangod
Hallani, ahogy mondod a nevem
Bólintasz, hogy válaszolj,
Ahogy azt mondod, hogy akarsz engem.
Így én azt mondom, hogy te vagy a válasz a szerelemmel kapcsolatos kérdéseimre,
Szavak nélkül a nyelvemet használom, hogy elmondjam a történetünket
Követvén az árnyadat.
Előtted térdelvén a szemeim legeltetem a férfiasságodon és
Annak tökéletességén és dicsőítem,
Mert mindez értem van.
Belemerülök a csemegéidbe,
Ízlelvén félédes csokoládé esését, ahogy olvad
Lecsöpögvén az államon
Ízed, mint valami istenség, nem újrahozható.
Szükségem van tested minden kis atomjára
És a rám nehezedő szükség tudatja velem, hogy te vagy a forrása minden képességemnek
Ki és becsúszván belém, éreztetvén velem több mint öntudatot.
Tudattalanul lejátszom magamban a szerelmi jeleneteinket
Napközben,
Látván az arcodat miközben elmegyek
És máris akarlak itt és most.
Rád gondolok olyan helyeken, ahol nem kéne
Az érzékeim csillognak magánhelyeken, ahol szeretném, ha elkapnál a kemény részeddel.

Ahogy a nedvesség kezdődik, szétnyitom lábaimat …..... és csak annyit akarok, hogy kitöröld
Tudod hogy a testem szereti a kézfejed hátát,
Ahogy az megérint és eksztázisba taszít,
Combjaim reszketnek a mély behatolásra várva, ami a magasba visz
Testem emelkedik,
Izzad,
Liheg,
A smink leolvad,
Húzván a hajamat és
Vakarván a hátamat
Átmenetileg ….......... kapok, mert amit mondani tudok az csak egy négybetűs szó, négy oktávban sikítom nevedet.
Annyira nagy vagy és kemény, ahogy nekem adod annyira jó, te vagy a halálos bűnöm.
Az hogy megbaszol kétnyelvűvé tesz (hah ha ez így működne!)
Látom rózsaszín nyelved ajkaid között és a sajátoim közé kívánom.

És küzdök,
Ahogy a nyalásod kínoz,
Megpróbálok menekülni,
De nem igazán.

Helyből kifogyva könyörgök többért, a falnak támaszkodva, mely a cipőm sarka miatt nyomódott be
Újra szétfeszíted a combjaimat és mondod, hogy maradjak mozdulatlan
És én készségesen alávetem magam akaratodnak, mert szeretem, ahogy uralsz engem
Követeled, hogy menjek el így úgy teszek, ahogy mondod.

Te formáltál meg így csak hozzád vagyok jó,
Legyőzted ezt a kielégülés-mentes világot és megsokszoroztad
Újra és
Újra.

Arcom utó-fénytől sugárzik,
Párnámon a te illatod érződik
Egy illat, ami üldöz.
A szobámban a legjobb szex illata érződik,
Test- és ujjnyomokkal vagyok fedve és te felettem vagy,
Neved kitörölhetetlenül ráíródott testemre a spermiumodban.
Az hogy megbaszol kétnyelvűvé tesz.

Szórád Patríciának köszönjüka fordítást (Megjegyzése:ez kimaradt az iskolai anyagból)

2011. június 28., kedd

WFE Press Barcelona



Transcript:

Q: Did you accept this role in order to move away of the whole vampire thing that you've been related to the last few years? Was that one of the criterias that led you to choose this role?
RP: No, no, I've never really... I don't really try to fight against the stuff I've done before, but I just think, I choose jobs instinct and the script and ... it just felt like the right thing to do, I felt like a new character, and it seemed like a really interesting world.
Q: After your experience working on this film about a circus, which discipline within the circus would you like to do? What would you be interested in?
RP: What I always found courious, I think ... in the '30-ies has done so many travelling circuses competing each other, it's just how they did all the marketing for them, I found that really interesting, you know, just making everything up, like an 800 pound woman, how do you make your show seem like the most spectacular show of all the shows. Basically, it's kind of getting things from the same pot. I think that'd be really interesting. I don't think I'd be qualified for any shape for any other show in the circus. Maybe sell tickets.
Q: Did it feel good to say goodbye to Edward Cullen in this movie?
RP: Yeah, I guess so, but I mean, I was doing the last one for a long time and I realised when I do things like WfE it's kind of how many shields you have to have over a couple of movies, you know, the contact, the make-up and everything. I assume you take it off everything a lot easier, you can just freely react to things. That's strange, just being a normal actor. Playing a human being is a lot easier, a kind of relief.
Q: In WfE you have to hide your relationship with Marlena. Have you ever had to hide a relationship in your real life?
RP: No, not really... maybe the relationship with Krist -oph, I keep hiding.
Q: ???
RP: No, I think as soon as you start hiding stuff, you're not having a relationship. So I think I'd ever have that. Really.
Q: How do you feel being always the handsome guy on your films?
RP: It's funny, I only ever got past this „the handsome guy” after Twilight, before that, I never got virtual... it's always funny, you know, when you look at renessaince paintings, with larger women, and stuff, it's like the same thing, the world turns and suddenly people say, like, „today, from this point on, you are going to be attractive”. It's like, okay, I mean, never before Twilight I got cast in a really important film, never even got close to be in the big black box. I'm so humble.
Q: ???
RP: If people think I'm doing the good-looking guy roles, they're not necessarily what they are supposed to be. The jealous say No matter what shall be you keep playing the good looking guy role. And it's like, I'm not attending to.
Q: He's playing .. and he's just a good looking guy.
?: No.
Q: This film is a classic melodrama. What led you to choose the role?
RP: I think the period is always really intriguing, for some reason, I feel quite mis..., I don't know why, I have no idea, but I think a lot of people do this. I think one of the main reasons is classicism in a fact that it isn't made as movies are made nowadays and that's kind of one of the reasons why I wanted to do it, the script really did stand out, and it felt like, I haven't seen a movie like this in a long time, so I liked the idea of representing, kind of, original things
Q: At the end of the movie, your character is able to find the love of his life and to settle down and have children... This is something you dream for yourself? Would you like to have a family and children in your real life in the future?
RP: I've always liked the idea of, like, when I'm unemployable for a few years, like, just marrying a rich girl and doing tennis lessons, having gourmet lunch with my fans, ahving a little baby on those pouches on the front, going to the tanning bed, that's kind of a dream of what my life would be. It will be.
Q: Is it difficult not to be Edward Cullen?
RP: Not particularly. I played him quite a lot, so it's like... as soon as you get to another movie, you want to quickly move on to the next. So, yeah, I've never been one of those people who gets really, like a part stays with them for too long afterwards, that's never happened to me. As soon as pretty much on the last day, I'm always terrified of reshooting.

Fordítás

K: Azért vállaltad el ezt a szerepet, hogy elszakadj az egész vámpíros dologtól, amihez a neved kapcsolódott az elmúlt pár évben? Ez is egyike volt a szempontoknak, amikor kiválasztottad ezt a szerepet?
RP: Nem, nem... én igazából sosem próbálok küzdeni azok ellen a dolgok ellen, amit már csináltam, de úgy gondolom, hogy ösztönből választom ki a szerepeket, és sokszor a forgatókönyv alapján. Most is úgy ítéltem, ez a helyes szerep, amit elvállalhatok, új szereplőnek éreztem magam egy nagyon érdekes világban.
K: Azután, hogy egy cirkuszról szóló filmben szerepeltél, melyik cirkuszi látványosságot csinálnád te szívesen? Mi érdekel közülük?
RP: Amit mindig is érdekesnek találtam az az volt, hogy a harmincas években annyi vándorcirkusz járta az országot, versengve egymással, szóval, hogy hogyan csinálták meg maguknak a reklámot. Ezt tartom nagyon érdekesnek, hogy miként találtak ki dolgokat, mint a három mázsás nő, és hogy hogyan akarták elérni, hogy az ő produkciójuk tűnjön a legelképesztőbbnek mind közül. Úgy, hogy alapvetően ugyanabból az anyagból dolgoztak. Ez egészen érdekes lenne, de nem hiszem, hogy amúgy bármilyen dologra képes lennék, amit a cirkuszban csinálnak. Talán jegyet tudnék eladni.
K: Jó érzés volt elbúcsúzni Edward Cullentől erre a filmre?
RP: Igen, úgy érzem. Már hosszú ideje játszom azt a szerepet, és rájöttem, hogy amikor olyan filmekben lehetek, mint a Vizet az elefántnak, akkor kiderül, mennyi pajzsot növeszt az ember néhány film során. Ilyen akár a kontaktlencse is, és a smink és minden. Úgy érzem, hogy mindent könnyedebben tudok felfogni és szabadon tudok reagálni dolgokra. Érdekes dolog, mert csak úgy kell csinálni, mint egy normális színésznek. Egy emberi lényt sokkal könnyebb eljátszani, szinte kész megváltás.
K: A Vizet az elefántnak-ban el kell rejtened a kapcsolatodat Marlenával. A valóságban volt már ilyesmire példa?
RP: Nem, nem hiszem... hacsak nem a Krist-ophal való kapcsolatom. Azt mindig titkolom.
K: (érthetetlen)
RP: Nem. Úgy gondolom, ha az ember ezen a téren rejtegetni kezd dolgokat, akkor már az nem is egy kapcsolat. Szóval, nem hiszem, hogy valaha ezt tenném. Komolyan.
K: Hogy érzed magad, hogy mindig te vagy a jóképű alak a filmjeidben?
RP: Vicces, csak az Alkonyat-filmek után kerültem bele ebbe a „jóképű srác”-skatulyába. Azelőtt soha, egyetlen alkalommal sem. Nagyon érdekes, mint amikor valaki ránéz ezekre a reneszánsz képekre, a nagyocska nőkkel, hasonló ez a dolog is, a világ változik, és egyszer csak az emberek elkezdik mondani: „mától fogva téged vonzónak nevezünk ki”. Úgy értem, az Alkonyat előtt valóban nem figyeltek fel rám, nem válogattak be igazán komoly filmekbe, még csak közel sem lehettem a nagy fekete dobozhoz. Olyan szerény vagyok.
K: (érthetetlen)
RP: Ha az emberek úgy gondolják, hogy én vagyok az, akinek a jóképű szerepeket kell csinálnom, azok a szerepek nem feltétlen indultak jóképűnek. Az irigy Christoph mondja, hogy mindegy, mi lesz, te fogod játszani a vonzó srácot benne. Ilyenkor nem figyelek oda rá.
K: Ő is játszik a filmben, és ő is egy jóképű srác.
CW: Nem, nem.
K: Ez a film egy klasszikus melodráma. Mi vett rá, hogy elvállald a szerepet?
RP: Úgy érzem, hogy maga a korszak valamiért nagyon különleges. Nem tudom, miért, de szerintem ez sokaknak egy kimaradt jelenet a történelemből. Az egyik fő ok az volt arra, hogy elvállaljam, hogy ezt a filmet nem úgy készítették, mint mostanában a filmeket, és ezért nagyon szerettem volna benne lenni. A forgatókönyv is egészen kiemelkedő volt és úgy éreztem, hogy ilyen film nem készült már hosszú ideje. Megtetszett, hogy képviselhetem azt az... eredeti világot.
K: A film végén, a szereplő megtalálja élete szerelmét, letelepül és gyerekei lesznek... Ilyesmiről álmodsz saját magadnak is? Szeretnél egy családot a jövőben a valódi életedben?
RP: Mindig is tetszett annak a gondolata, hogy pár évig alkalmazhatatlanná válok, például úgy, hogy elveszek egy gazdag lányt és teniszórákra járok, drága ebédeket költök el a rajongóimmal, és egy kis, bepólyált babát dajkálok, elmegyek a szoláriumba. Ez egyfajta álombeli élet. És ilyen életem lesz.
K: Nehéz nem Edward Cullennek lenni?
RP: Nem különösebben. Sokat játszottam már őt, így ez olyan, mintha... amikor eljutunk az egyik filmhez [Alkonyat-sorozat – a ford.], akkor máris tovább akarok lendülni a következőre. Sosem voltam olyan színész, akivel túl sokáig együtt marad az általa játszott szerep. Minden forgatás utolsó napján már előre rettegek az újrafelvételre váró jelenetektől.
 -Szórád András -

Több oldalon kérdezték egymástól a kopmmnetelők, hogy Kristenről beszél-e. Egyes helyeken azt írták, Kristennel kezdte és közben módosított Christophe-ra. Én, bevallom nem értem, Andris egyértelműen Kristennek írta. Ha valaki teljesen jól hallja,  hát segítsen ki bennünket


2011. június 7., kedd

Rob kis beszéde Reese díjátadóján


Mivel a technika ördöngös, ezért most kapjátok az mtv-s videót, de a fordítás a youtube-os változat alapján készült és azon nincs a Patrick Dempsey szövege, meg a Chelsea-é sem.... Maradt Rob. Mindenesetre az elején azon vacakolnak, hogy Rob rögtönzött beszédet kellene mondjon, ehhez képest előhúzott rágott papírokat.

The first bit's boring. Reese, it's an honour tonight to present you with this award. I don't know if everyone knows, but I did my first movie with you, it was called Vanity Fair, and you played my mother... what I layed to learn, though, is you are directly responsible for cutting my part of movie out. This is the truth. Seven years later, we worked together on a movie called Water for Elephants, and this time you played my lover. I didn't cut you out. But I did fuck you. I just realised I missed the crucial part of that joke, I can't read my own writing. Reese had ... off my friends??? seven girls can wear girdles, but they can't talk about it. No one got that. Tequila is like a Lay's potato chip, you can't just have one. And it is possible to be 33 percent lesbian. Not mentioning any names. Reese, working with you twice and not getting cut out once was a special experience, with this one thing I would take with me was this: as you get older, you realise, it's not always a bad thing to have sexual chemistry with your mother. Congratuations.

Az eleje kicsit unalmas. Reese, megtiszteltetés számomra, hogy ma este én adhatom át neked ezt a díjat. Nem tudom, hogy tudja-e valaki, de az első filmemben már játszottam veled, az a film a Vanity Fair volt, és az anyámat alakítottad... és később tudtam meg, hogy te közvetlenül felelős voltál azért, hogy az én részemet egy az egyben kivágják a filmből. Ez az igazság. Hét évvel később együtt dolgoztunk egy filmen, a Vizet az elefántnak-on, és ezúttal a szeretőmet játszottad. Nem vágtalak ki. Viszont lefektettelek. Most jöttem rá, hogy pont kihagytam a vicces részeket, mert már a saját írásomat sem tudom elolvasni. Hét lány viselhet övet, de nem beszélhetnek róla...Ezt senki nem értette. A tequila olyan, mint a chips, nem elég belőle egyetlen. És lehetséges 33%-ig leszbikusnak lenni, neveket nem mondanék. Reese, kétszer is együtt dolgozni veled, és csak egyszer kivágva lenni nagyon különleges élmény volt, és egy dolgot megjegyzek magamnak: ahogy egyre öregebb leszel, rájössz, hogy nem mindig rossz dolog, ha szexuálisan vonzódsz az anyádhoz. Gratulálok.

2011. április 9., szombat

A cinema.jeuxactu.com értékelése a WFE-ről

A cinema.jeuxactu.com értékelése a WFE-ről

2011. április 4., hétfő

Access hollywood interjú 2011.04.03

Access Hollywood interjú 2011.04.03

2011. április 2., szombat

Március 18-i interjú utolsó része magyarul

Bevallom, ez nekem nem is kicsit zagyva... főleg, ha a Bela Ami-ra vonatkozó fél mndatát nézem. most végképp nem értem az egészet. Nem az ő hangját fogjuk hallani

RP: Remélem. A filmben olvassák, és szinkronizálják a hangomat, csak képzelet, ahogy történik minden, más szavakat mondok...
JH: Robert Pattinson – Glenn Close hangjával.
RP: Valaki akiről beszélnem kéne, mint Grace L??.
JH: Végezni ???? Nem fog újra megtörténni veled. Ne aggódj.
RP: Grace L?? Amikor New Orleans-ban voltam, én és néhány barátom néztük Gracet ahogy egy hotelben beszélt, és utána kb 7 órán keresztül úgy viselkedtünk, mint a majmok. Úgy értem, szó szerint olyan volt, mint valami megszállottság, nagyon fura volt. Egyike volt a legfurcsább dolgoknak, ami történt velünk. Néztük Gracet, ahogy beszélt a narancssárga csirkeszárnyhoz, és úgy viselkedtünk mint a majmok.
JH: Volt valami a szárnyban, gondolom. Cosmopolis, az nagyon érdekel. Már beszéltünk egy kicsit róla, azt hiszem a Globe's-on. Cronenberg... tudod már, ki lesz a főszereplő hölgy, mert tudom, hogy Marion nem tudja megcsinálni.
RP: Már van főszereplő, azt hiszem. De nem hiszem, hogy meg szabad mondanom. De tudom, hogy Juliette Binoche benne lesz, és Morton? Norton Őrült lesz. Van egy olyan érzésem, hogy fantasztikus lesz.
JH: New York-ban lesz a forgatás, gondolom, mivel a könyv ott játszódik.
RP: Talán Torontóban, mindent Torontóban akarunk forgatni.
JH: Úgy tudjuk, olvastad a Don DeLillo könyvet...
RP: Yeah, és olvastam a forgatókönyvet is úgy 8 hónapja, és azt mondtam, hogy wow, ilyen hosszú ideje nem készült. De szerintem a Vizet az Elefántnak is ilyen, úgy értem, próbáltam olyat találni, ami sokkal általánosabb, minden ugyan olyan, mi próbáltunk valami mást csinálni.
JH: Az biztos, hogy felüdülést jelent, mikor kijöttem a moziból úgy éreztem, ilyen max minden ötödik évben készül csak. Ilyen nagy, régimódi film.
RP: És olyanok sincsenek mint mostanság, úgy értem nincs CG benne, vagyis nem lehet tudni mikor van benne CG. Nem értem, hogy lett ilyen ismeretlen.
JH: Aggódtam miattad, megijedtél az állatoktól?
RP: Rengeteg. Tényleg sok, nem tudom mi... még Reese is... a ló rálépett Reese lábára, teljes erővel, amikor a padlón feküdt, és semmi se történt vele. Én meg azon gondolkodtam, hogyan lehetséges ez?
JH: Sebezhetetlen. (Reese)
RP: Nem tudom, az? Úgy értem, nem mondott semmit, vagyis, én sírtam érte.
JH: Robert, van valami, amit meg kell kérdeznem, amiről beszélnek egy pár napja, vagyis hogy David Slate (van ilyen?) feliratkozott a Daredevil-re, volt róla szó, hogy te játszanád el. Van ebben valami igazság?
RP: A Daredevil a Ben Affleck film?
JH: Igen csinálnak egy többrészes felújított változatot.
RP: Ez a legfurcsább, amivel az utóbbi években találkoztam. David Slate játszik benne. Neki is kell benne játszani, ő egy igazán bika srác.
JH: Bikaszem.
RP: Igen, bikaszem.
JH: Ha te játszanád a ??? (jó lenne ismerni az amerikai akciófilm-piacot) és te játszanád bikaszemet... A szuperhős dolgok... El tudod képzelni magad szűk ruhába öltözve egy olyan hősként aki valamiféle szuper dolgot csinál?
RP: Nagyon szeretném, határozottan, vagyis, melyik szuperhős lehetne az? Van néhány, sőt van egy... nem is szabadna elmondanom, mert majd jönnek a rajongók akik azt mondják, 'Ne! Lelövöm, ha azt fogja játszani!'...”
JH: Gyerünk, valamit mondanod kell. Mi volt az? Elmondhatod.
RP: Próbálom... (egy szavát sem értem, elröhögi a lényeget...) Nagy rajongója vagyok.
JH: Még mindig áll a... (ezt is jó lenne tudni, aki nincs képben Rob leendő projektjeivel kapcsolatban, az ebből a gyökér hadarásból nem fogja tudni kivenni a lényeget) meg fog történni valamikor?
RP: Nem tudom, úgy értem Madeleine még... egy TV-show-t is fog most csinálni... nem tudom.
JH: És még valami a Vanity Fair történettel? Forgatókönyvet írsz? Írsz valamit ami alapja a... igaz ez?
RP: Nem lehet... kissé bonyolult a dolog. Valami mást is próbálok írni. De minden titok egyenlőre.
JH: Rendezői ambíciók is, vagy?
RP: Igen, de először több tiszteletet kell szereznem.
JH: Ez megvan, tisztelnek, ne aggódj. Tudom hogy nem mondhatsz sokat a Breaking Dawn-ról amiről tudni szeretnének az emberek... de most Mackenzie-vel dolgozol (McKenzie? Ki a frász ez?) aki a kis Esmét alakítja. Szóval milyen a kapcsolatotok, milyen Kristen kapcsolata vele?
RP: Igen, Mackenzie nagyon jó, szuper, nagyon okos. Ő, nem is tudom, tulajdonképpen pénzt csinál abból, hogy mi káromkodunk körülötte. Úgy értem, véletlenül szoktam káromkodni, és főleg Kristen is véletlenül teszi. Ő meg oh, ouch, ah, nem állja meg hogy ne tegye, és csak áll és vár így (kinyújtja a kezét).
JH: Jó pénzt csinál abból hogy ti káromkodtok?
RP: Igen, de... nagyszerű színésznő, nagyon édes. És nehéz szerepe van, van néhány speciális trükkje, és úgy játszik, mint egy baba. Néhány dolog olyan... úgy értem, lesznek furcsa dolgok a Breaking Dawn-ban.
JH: Vannak hírek az altatódalról... amit te fogsz énekelni.
RP: Nem tudom, hogy ez honnan jött. De zongoráztam valamennyit. Nem biztos, hogy lesz valami is belőle.
JH: Máris tetszik. Nincs ének.
RP: Évek óta nem zongoráztam, és ezt olyan 10 másodpercben játszom el. Közelítőleg.
JH: Bill ??? is hoz valami különlegeset, úgy hangzik.
RP: Igen, ő nagyszerű, valami teljesen más lesz, olyan horror film -féle.
JH: Tehát a zene még mindig fontos része az életednek, már beszéltünk róla korábban, mostanában a gitáron játszol, milyen gyakran, naponta, hetente, vagy hogy?
RP: Most tanultam meg játszani a csellón, jó móka. A gitáron nem játszottam olyan sokat, majd szeretnék megint játszani, de nem nagyon tudom hogy haladjak vele, a barátaim mind turnén vannak megint, szóval számomra most olyan, mintha meg se történt volna.
JH: Egy nap majd visszakerülsz hozzá. Úgy látom van még jó néhány twitter kérdésünk, próbáltuk a twitteres kérdéseket feltenni, de olyan sok van, hogy nem tudjuk mindet feltenni (ehhez képest a faszi kérdezgetett végig gyökérségeket, ehh, mindegy...), de most egy ilyen gyors kört csinálunk majd, sokat kérdezünk, és elég ha röviden válaszolsz majd rájuk, tehát hajrá, kezdjük ezzel a komoly kérdéssel: „Melyik énekes-művész lenne meglepődve, ha megtalálná magát az Ipod-odon?”
RP: Hmm, nem tudom, nem tudom az emberek hogyan (elneveti).
JH: Egyszer azt mondtad, lennél rapper, mint Jay-Z...
RP: Igen, az a Times-ban volt, nagyon, tényleg nagyon tetszik a rap, de csak egy bizonyos időszakból. Talán Wu Tang (Wu Tang Clan – a ford.), de leginkább a '93-94-es időszak. Az utána lévőket már nem szeretem.
JH: Melyiket szereted használni jobban, Blackberry, vagy i-phone?
RP: I-phone, mert annak van egy szava a barátokkal. (?) Szeretek arra várni, hogy lássam.
JH: Melyik dalt szereted a legjobban karaoken énekelni?
RP: A Bump and grind vagy Pop grind-et.
JH: Felteheted az internetre... Szereted a Glee-t?
RP: Még nem láttam.
JH: Majd szerzünk neked egy DVD-t.
RP: De az emberek azt mondják, emberek akiktől nem számítottam rá, hogy nagy rajongók. Azt mondják, szerezned kéne egy bow set-et, én meg... igazán?
JH: Az emberek szeretik?
RP: Igen, úgy értem egy kissé érzelgős.
JH: Ez azt kérdezni, hogy melyik Rob kedvenc városa?
RP: Amerikában talán Houston.
JH: Tényleg?
RP: Igen, szeretem Houston-t.
JH: Miért Houston?
RP: Csak... nem tudom, nagyon jól éreztem magam ott. Houston, vagy, ohh talán Philadelphia. De szerettem ott lenni.
JH: Megfognád... (innen is valami név kéne) ? Erről is sokan kérdeznek, de tudod is.
RP: Bármit, nem tudom, úgy értem... kényelmesnek tűnik, én meg, hogyan csinálod ezt? Lehet hogy csak helyette lettem ideges. Én valószínűleg meghalnék.
JH: Szóval, hogy körbe érjünk, már beszéltünk a Vizet az elefántnak -ról, beszéltünk a szerelmi jelenetekről, de ebben táncolni is fogsz. Az nehéz volt, vagy egy született táncos vagy?
RP: Nem, egyáltalán nem. Nem nagyon értem, láttam azt a részt, és volt ott rengeteg mellékszereplő, akik tényleg tudtak táncolni, és tényleg jól csinálták, és Reese is zseniális táncos, és Reese folyamatosan kivette belőlem a … amikor próbáltunk, úgy mint a tánctanár. Nemcsak hogy minden erőt kivett belőlem, de Reese mellette még gyakorolt a tanárral is, én meg csak néztem. Szóval tényleg jó volt.
JH: Tehát ment a dolog.
RP: Nem is értem hogy történt meg.
JH: A filmkészítés varázsa. Az idő elszaladt, szóval az utolsó kérdés számodra, két Oscar nyertessel játszol, ez egy nagyszabású film, Francis nagyszerű rendező, sok különböző filmet csinált már. Tehát mi a végső dolog, mit viszel tovább magaddal ebből a filmből, csak tapasztalatot, vagy van valami megfogható is?
RP: Talán, úgy értem, nagyon jól elszórakoztunk ezzel a filmmel... ha nagyon nehéz a dolgod egy filmmel, akkor aggódsz, hogy lehet hogy a következő is ilyen kemény lesz, de amikor ilyen csodálatos tapasztalatod van valamivel kapcsolatban, akkor mindegy mi lesz, ez megtörténhet újra, ha továbbra is csinálsz filmeket. Jobban viszonyulsz mindenhez utána. Egyáltalán nem stresszes, minden nap úgy voltam, hogy ahh... Arra ébredsz, hogy egy elefánt hoz kávét neked. Tényleg, mindkettőt akarom.
JH: Gratulálok, újra, őszintén, szerintem még soha nem voltál ennél jobb, tényleg szép munka, örülök, hogy azt látom, errefelé haladsz.
RP: Köszönöm szépen.
JH: Bármikor szívesen, Rob. Találkozzunk a sajtótájékoztatón, majd a premieren. Robert Pattinson, szeretném emlékeztetni a közönséget, hogy az egész interjú fenn lesz a dot com-on (hát, nagyon köszi szépen...), szóval nem fogják elfelejteni egy szavadat sem. Valami amit esetleg megbántál? Robert Pattinson, köszönöm újra, srácok, köszönöm hogy velünk tartottatok, nézzétek meg az egészet az mtv.com oldalon, találkozzunk legközelebb is, ez volt az mtv első: Robert Pattinson.

Március 18-i interjú utolsó része angolul



RP: I hope. In the movie, they'll read and dub down my voice, just imagine, happening all this, I'm saying different words...
I: Voiced by Glenn Close – Robert Pattinson.
RP: Someone I should talk about, like, Grace L???.
I: Ending up ... ??? It won't happen to you again. Don't worry.
RP: Grace L??? When I was in New Orleans, me and a couple of friends of mine just watched Grace talking in a hotel, and we could not stop behaving like monkeys, for about seven hours. I mean, I was, literally, like posession, it was so weird. It was one of the weirdest things we had. We were watching Grace talking to one of these orange chicken-wing and we couldn't stop behaving like monkeys.
I: Something was in the wings I think. Cosmopolis, I really get excited about that. We have already talked a bit about that, I think at the Globe's. Cronenberg... do you know your leading lady yet, I know Marion couldn't do it.
RP: There is, I think. But I don't think I'm allowed to say yet. But I know that Juliette Binoche is in that, and ... It's gonna be crazy hardest. I have a feeling that it's gonna be amazing.
I: Shooting in New York, I presume, after the setting of the film?
RP: I think maybe in Toronto, we intend to shoot all the stuff, in Toronto.
I: But we peeled that is you've read the Don DeLillo book...
RP: Yeah, I mean, I also read the script about 8 months ago, and I said, wow, this is something that hasn't been made in a long time. But I think, Water for Elephant's as well, I mean, I was trying to find that kind of stuff, I mean, the point is, so much, generic, everything's the same, we tried to attempt to do something different.
I: That's certain that's the refreshing thing, when I walked out of the theater and say, okay, you don't see, like, you see this stuff once every five years, or something. That kind of big, old-fashioned.
RP: And also not even things, that are now, so, I mean there's no CG in it, or I mean, apart from CG you can't even tell – I don't know the parts that was CG, when I was watching. I just can't understand how unknown it got.
I: I was worried for you, you got scared of the animals?
RP: Tons. Like, loads and loads, I don't know what that... even Reese... the horse stepped on Reese's leg, like, full power, when she was lying on the floor, and nothing happened to her. I was, like, how is that possible?
I: She's invulnerable.
RP: I don't know, is she? I mean, she didn't say anything, I mean, I cried for her.
I: Robert, I particularly wanna hit you with, that's been talked about the last couple of days, David Slate (van ilyen?) signed on for Daredevil, there was talk that they may want you. Is there any truth of the rumours of that?
RP: Daredevil is the Ben Affleck movie?
I: Yeah, they're doing a sequel-slash reboot of it.
RP: That's the weirdest I've come upon for years. David Slate's playing in it. I know he should play, he's a bull guy.
I: Bullseye.
RP: Yeah, bullseye.
I: If you play ??? (jó lenne ismerni az amerikai akciófilm-piacot) he plays bullseye... The superhero things... can you imagine yourself suiting up in tights and doing something that's in some way, special?
RP: I'd love that, definitely, I mean, what superhero I could do? There are a couple, there's one... I shouldn't even say this stuff, because there are the fan boys, and they'll, like, „No! I'm gonna shoot him! If he plays that...”
I: Come on, you have to say something, what was it? You can say.
RP: I'm trying to... (egy szavát sem értem, elröhögi a lényeget...) I'm such a big fan.
I: Are you still attached to... (ezt is jó lenne tudni, aki nincs képben Rob leendő projektjeivel kapcsolatban, az ebből a gyökér hadarásból nem fogja tudni kivenni a lényeget) is it gonna happen at some point some day?
RP: I don't know, I mean, still Madeleine is on a... she's gonna do a movie or a TV-show as well... I don't know.
I: And one thing around the Vanity Fair-story? Writing script? Are you writing something based on... is that true?
RP: I can't, I have... it's sort of ... involved. I'm trying to write something else as well. But they're all top secret.
I: Directing ambition too, or just?
RP: Yeah, I mean, I've gotta get a little bit more respect first.
I: You've got respect, don't worry. I know you can't say much more about Breaking Dawn, people wanna know about... you know, you're working with Mackenzie (McKenzie? Ki a frász ez?) as little Esme. So have you, guys, is Kristen bonded with Mackenzie?
RP: Yeah, Mackenzie is really great, she's really cool, really smart. She's, I don't know, she's making money from us swearing around her. I mean, I do it by accident, and especially Kristen does it by accident. So she's like, oh, ouch, ah, I can't stop doing about it, and she just waits there like that (kinyújtja a kezét).
I: She's making good money of you swearing?
RP: Yeah, but... she's a really great actress, she's really sweet. And she has to do a hard part, she's doing, well, some special effect stuff, so she's like, playing, like a baby. Some of the stuff are so... I mean, there are very strange things in Breaking Dawn.
I: There is something about that... the lullaby you'd be singing.
RP: I don't know where that came up from. But I did play some piano. I'm not sure that hits particularly.
I: I like that already. No singing.
RP: I haven't played piano for years and I'm playing that, like, ten seconds. Kind of approximated.
I: Bill ??? is bringing something special, it sounds like.
RP: Yeah, he's great, it's going to be very different, it's like a horror movie.
I: So, is music still a big part of your life, I know, we've talked before, are you trying to do on the guitar most days, every day, once a week, or what?
RP: I just learned how to play the cello, that's quite fun. The guitar, I haven't really been playing a lot, I really once like doing gits again, but, I'm not really sure how to go about that, my friend all started touring again, so I'm kind of, like never happened.
I: One day, you'll get back. I think we have a bunch of Twitter questions, I know, I mean, we've been trying to fit you in Twitter questions, but there's come so many we can't fit them all in (ehhez képest a faszi kérdezgetett végig gyökérségeket, ehh, mindegy...), but we'll do a rapid fire-thing, so we'll do a bunch of quick questions, you can keep your answers short, so, here we go, rapid fire Twitter questions, we're starting with the solemn „What song artist would people be surprised to find in your i-pod?”
RP: Um, I don't know, I mean, I don't really know how people would (elneveti).
I: You said once you'd be a rapper once, just like Jay-Z...
RP: Oh, that was in Time, I mean, I'm like, really, really into rap stuff, I mean, from a certain period. Probably Wu Tang (Wu Tang Clan – a ford.), but I mean, like from ninety-three, or ninety-four to ninety-nine. After that point, I don't like any of it.
I: You sold out. So, which do you like to handle, Blackberry, or i-phone?
RP: I-phone, because it's got a, words with friends. I like waiting to see it.
I: Which is your favourite song to sing when doing karaoke?
RP: Bump and grind or Pop grind.
I: You can put that on the internet... Do you like Glee?
RP: I've never seen it.
I: We'll get you a DVD
RP: But people've been telling me, I mean, people, I wouldn't have expected, are big fans of it, like, ??? (innen talán egy név hiányzik) you get a box set, and I'm like... really?
I: People like it?
RP: Yeah, I mean, it's a bit lyrical.
I: This one would ask Rob's favourite city.
RP: In America, probably Houston.
I: Really?
RP: Yeah, I love Houston.
I: Why Houston?
RP: It's just... I don't know, I had a really good time there. Like, Houston, or maybe... er... oh, I've got, Philadelphia. But I liked it there.
I: Will you please hold ... (innen is valami név kéne) ? People always ask about this, you know that as well.
RP: Anything, I don't know, like, I mean, ... looks so comfortable, so, I'm like, how are you doing this? Maybe, I was getting nervous for him. I'd probably just die.
I: So, coming full circle, couple of things for Water for elephant, we already talked about the love scenes, but you also dance in this one. Was it enerverating, or are you a natural dancer?
RP: No, not at all. I don't really understand, because, I, like, I've seen that bit, that was a wonder, there was all, there were tons of extras, who really could dance, who were doing well, and Reese is a great dancer, and Reese was constantly taking the ... out of me the whole time when we were doing the rehearsals, as was the dance teacher. Not only was she taking the nick out of me, but Reese could do even such a practice, so, I mean, she practiced with the dance teacher, that was, like, okay, I just watched. So, it's really all right.
I: So, you can handle it.
RP: I don't understand how that happened.
I: The magic of movie making. The last question for you, the time has flown, as I said, you work with two Oscar-winners, so, this is a big film, Francis is a great director, he made so different kinds of movies. What's the ultimate takeaway, will you take away experience from this film and bring to the next one, so, is it the experience, or is it something tangible, or what?
RP: I guess, I mean, we were having such a great time on it... if you have a hard time on movies, the next one, you're really worried, that can be really hard, too, but when you have such a wonderful experience, I mean, like, no matter what happens, this could happen again, if you keep doing movies. It makes you feel easier about everything. It's not at all stressful, every single day, I was just like, ... ahhh. You wake up to an elephant bringing you some coffee. Literally, I want that either.
I: Congratulations, again, honestly, I think you've never been better, this is a really fine piece of work and I'm glad to see you're taking off to that.
RP: Thank you very much.
I: It's always a pleasure, Rob. See you at the junket, see you at the premiere. Robert Pattinson, I want to remind the audience that this entire interview's gonna be on dot com (hát, nagyon köszi szépen...), so they're not gonna forget any of these words, man. Any regrets? Robert Pattinson, thanks again, guys, thanks for joining us, watch all the stuff on mtv.com, see you next time, this's been mtv first: Robert Pattinson.