Rob és barátai avagy a brit-pack

Csak úgy útközben, amíg a képeket gyűjtöttem mára :)

eredeti cikk itt

fordítás itt:

Robert Pattinson bandáját The Brit Pack-nek hívják (ez most aztán lehet Brit Banda, Brit Csapat, Brit Cimborák meg ilyenek :) )

"Felejtsd el a Rat Pack-et és a Brat Pack-et," mondja a PopStar, "Új banda van a városban, magukra irányítva a figyelmet bárhová is menjenek... a Brit Pack."

Ki is, mondja a forrás, ez a Brit Pack? Nem más, mint Robert Pattinson és ravasz csapata, természetesen. A kedvenc zenészeink, mint Bobby Long, Marcus Foster és Sam Bradley vannak ezen a listán, továbbá Tom Sturridge, aki szintén régi színész barátja Rob-nak.

Robert Pattinson, akinek filmes munkája (ahem, a Twilight és a Twilight Saga: New Moon is beleértve) olyan hírnevet hozott amire nem számíthatott, a fő arca a Brit Pack-nek. Rob, aki Londonban született, régóta ismeri a Brit-Pack-es társait.

Phil Taylor, aki bemutotta Rob-ot Marcus Fosternek és Bobby Longnak, elmesélte a csoport történetét.

Phil szerint, Marcus és Rob, számára néhány tehetséges művészt jelentettek, akik felbukkantak a színpadán a londoni Up All Night Music alkalmával, egy nyitott mikrofonos (akarom mondani nyitott, mint gondolom bárki használhatja) estén, amit Phil a semmiből állított fel az üres, ambíciózus kezeivel. (huhh)

Az Up All Night, mondja Phil, mára egy olyan hely lett, ahova feltörekvő zenészek mennek, akik keresik a kezdőlökést a zenei üzletbe való bejutáshoz. Amikor Bobby Long felment a színpadra, Phil Taylort annyira lenyűgözte  megkapó és összetett előadása, hogy tudta, hogy Bobby Longnak találkoznia kell Marcussal és Robbal. Azóta is közeli barátok és bizalmasok.

Ahogy Marcus Foster mondta, ő, Rob és Sam Bradley már az iskolában találkoztak. Tom Sturridge, aki olyan filmekben szerepelt mint a Being Julia, Vanity Fair (amiben Rob is benne volt), és Like Minds, a testvérein keresztül találkozott Robbal, akik szintén Robbal jártak egy iskolába.

Sam Bradley szerint "mind nagyon közel vagyunk egymáshoz". Sam, aki ma este a Vancouver Island-on fog szerepelni, és akinek az albuma (reméljük) hamarosan meg fog jelenni, még azt is mondta, hogy a Marcus Fosterrel való barátsága volt az oka annak, hogy zenei pályára állt. Sam mondta, "Nagyon szeretem hallgatni és nézni őt".

Ez, úgy tűnik igaz a Brit Pack többi tagjára is. Az ötükről szóló hírek folyamatosan keringenek képek és riportok formájában, továbbá arról is állandóan szó van, hogy elmennek egymás előadásaira és többször is együtt írják a darabjaikat.

Sőt, Sam Bradley tegnap mondta el nekem, hogy ő és Robert Pattinson nagyon szorgosan munkálkodtak egy "nagyon jó dalon". A múltban már láttuk Bobby Longot és Marcus Fostert együtt dolgozni a Twilight filmzene fő dallamán, a "Let Me Sign"-on, és Sam Bradley Robert Pattinsonnal fogott össze és alkotott meg egy másik Twilightra is felkerülő számot, és amit Bradley átdolgozott a saját albumára is, a "Never Think (Too Far Gone)" című darabot.

Dióhéjban: ez az öt srác igazán jó barát, és mindannyian az Egyesült Királyságból érkeztek. Így jött az ügyes becenév, a Brit Pack.

Annak érdekében, hogy kissé más legyek, merem azt állítani
, hogy talán Phil Taylort, aki segített összehozni a csapatot, is bele lehetne vonni ebben a listába. Egy six-pack talán ...

Egy dolog biztos, mégpedig az, hogy ezek a britek jó csapatot alkotnak, vagy ha tetszik az új jelző, akkor jó "pack"!

ez meg egy másik 

és a másik fordítása

Betekintés Rob Pattinson, Sam Bradley, Marcus Foster és Bobby Long romantikus lelkébe...

Ha barátok együtt nőnek fel, különleges kapcsolat alakul ki közöttük - egy olyan, ami egész életre szól. Nem számít, ha meggazdagszanak vagy elszegényednek, örökké barátok. Bár új barátok jöhetnek és mehetnek, de ritkán jön olyan új barát, aki a gyerekkori barátság közelségének a közelébe érhetne. Azért, mert ez lelki-barátság. Örökké barátok.

Ilyen lelki-barátok Rob Pattinson és a Brit-Pack - Sam Bradley, Bobby Long, Marcus Foster és Tom Sturridge. Ezek a brit srácok már nem laknak együtt zsúfolt, lelakott pizzázók feletti lakásokban Londonban. Már nem maradnak fenn egész éjjel gitározni, dalokat írni, filmeket nézni, és pizzákat enni a tetőn. Ehelyett, mind beléptek az életük és karrierjük egy új szakaszába. Zenészek, énekes/dalírók, színészek. Csavargók. Bohémek. Romantikusok. A világ lakosai. Hotelszobákat vagy tour-buszokat hívnak otthonnak.

Egy csavargó jellemzése alapján szinte állandóan úton van, nincs állandó lakhelye, átmeneti lakhelye sem, vagy állandó rezidenciája. Mindez szükségesnek tűnik, ha egy színész vagy zenész előre akarja lendíteni a karrierjét, és ez az, amit Rob, Sam, Bobby és Marcus csinálnak.

Történelmileg, a "csavargó" szó egy brit törvényes kifejezés volt, hasonlóan a vagrant-hoz (ami szintén csavargót vagy kóborlót jelent), egy latin eredetű szóból származik, mely céltalan csavargásra utal. A Parasztok Felkelése után, az 1383-as törvény alapján a brit rendőrök jogosultak voltak arra, hogy elfogják a csavargókat és kötelezték őket az együttműködésre (bár ez a means of support lehet, hogy nem ezt jelenti, de nem találtam semmit rá); mert ha nem, akkor börtönbe csukták őket. Az 1495-ös törvény alapján a csavargókat már hajóépítésbe is befoghattak (de lehet, hogy evezésre), 1530-tól már korbácsolás is járt érte.

A 19. századtól a csavargó már inkább a bohémizmussal kezdett összekapcsolódni, ami úgy jellemezte a bohém embereket, mint "csavargó vér az ereikben, természetes kíváncsiság az ajtón kivüli világról".

világról."

Példaként sorolható ide Henry David Thoreau, Michael John Arthur Bujold, Walt Whitman, Lev Tolsztoj, William Hazlitt és Thomas de Quincey. Ők mind bohémek voltak, erősen romantikus lélekkel akik megáldották a történelmünk lapjait és könyveit.

A 21. század London Brit-Packjét adja nekünk - Rob, Sam, Bobby, Marcus és Tom. Lelki-barátok, akik a világ bohémjaivá/csavargóivá/romantikusaivá váltak.

Rob most már egy híres színész - híresebb mint amit legvadabb álmaiban elképzelt -, Amerikában, Kanadában és világkörüli hotelszobákban él mióta egyik napról a másikra szenzáció lett belőle a Twilight franchisenak köszönhetően. Sam, Bobby és Marcus mind szólóművészként építik karrierjüket - mint énekes/dalszerző - és tour-okat csinálnak Amerikában, Kanadában és Európában. Tour-buszok, repülőterek, hotelek és barátok otthona lett az otthonuk, és a menedzsereik váltak a családjaikká. Egy röpke pillanat a "gyerekkori haverokkal" ma már ritka és értékes.

Bár már nem laknak együtt, vagy tudnak sok időt együtt tölteni, ezek a fiatal britek közel maradtak. A barátságuk egy kölcsönösen együttműködő és egymást támogató viselkedésnek az eredménye. Rob-ot többször is látták támogatni Bobby, Sam és Marcus előadását, amikor az ideje engedi. És, látták Tommal együtt lógni, amikor csak idejük volt rá. Ahogy az interjúkból le lehetett szűrni, a fiúk kapcsolata egymással kölcsönös megbecsülést, ragaszkodást, és tiszteletet jelent, továbbá a másik segítését, ha annak szüksége van rá. (Rob említette, hogy elkérte Marcus Foster ingét a Teen Choice Awards-ra, mert az övéi mind koszosak voltak. Ez csak egy kis példája a barátságuk hűségének és támogatásának.)

Ezek a barátok megbíznak egymásban és kimutatják az egymás iránt hűségüket, egészen az önzetlenség pontjáig. Ízlésük hasonló, legtöbbjük szereti a "hajléktalan elegancia" -féle ruhákat, rongyos pólókat, szakadt farmereket, és az ápolatlan/zilált hajat. Sam a kivétel; ő hozzá inkább a Bobby Darin kinézet áll közelebb - klasszikus, méretre szabott ruhák, melyek öltönyökből, farmerekből, blézerekből (van a pasiknak blézer? vagy sportkabát...) és laza pólókból állnak. Mindenek felett úgy látszik, megbíznak egymásban. Elvégre mind csak egy üzenetnyire vannak egymástól, és mind együtt nőttek fel, kivéve Bobby-t, aki csak pár éve találkozott velük.

Sam az utóbbi pár év óta Vancouverben él, és többé-kevésbé már a világ lakosává vált a sok tournak köszönhetően; Bobby elvileg még mindig Londonban él, de ő is az "úton él" a menedzserével és a rajongóival a nyári amerikai és európai előadókörút miatt. Marcus, aki most szerzett diplomát művészeti téren, sok időt tölt Franciaországban, dalokat ír, amikor nem Európában vagy Amerikában turnézik, és Tom pedig ott él, ahova a következő filmje köti.

Mint Henry David Thoreau és Walt Whitman, ezek a fiúk is romantikusak, ami elő is kerül a zenéjükben és dalszerzésükben, illetve Rob és Tom színészkedésében. A romantikus életvitel lélekteli; olyasmi, ami belülről fakad és amit igazi művészek ki tudnak fejezni, táplálni és művelni tudják.

Rob, Sam, Bobby, Tom és Marcus megváltoztatják a világunkat, mert ők az új romantikusai a 21. századnak. Úgy, ahogy a történelem romantikusai változtatták meg a világot, mert 'elköltötték' magukat. Felhasználtak minden csepp energiát és forrást amijük volt, csak hogy túléljenek. Nem érdekelte őket az, hogy valami jusson nekik az életből. Legmélyebb kívánságuk az volt, hogy adjanak valamit az életnek. Örömöt találtak az élet árnyaiban, izgalmat a fájdalom és az elvesztés kockázatban és teljességet abban, hogy másoknak szükségük van rájuk. Nem utálták az életet, hanem szerették és élték egy aktívabb, meghitt, lélekteli módon. A romantikus lélek fentebb emeli az embert, és a Brit-Pack-ünk pont ezt teszi. Bővülnek. Növekednek.

Egy romantikus számára nehezebb feladat bezárkózni a magány biztonságába. Nehezebb abba kapaszkodni, amiről lehet tudni, hogy biztonságos, mint megkockáztatni megtapasztalni az életet. Ez az, amit Rob, Sam, Bobby, Marcus és Tom csinálnak ma. Mindent kockáztatnak és megtapasztalják az életet. Az életet a legaktívabb, lélekkel teli és meghitt módon élik - a dalszerzésük, művészetük, zenéjük és színészkedésük által. Alkotásuk - legyen az zene, művészet, írás vagy színészet - erőt ad nekünk. Elveszi a stresszt. Felfrissít, feltölt minket. Visszaállítja az optimizmusunkat. Megváltoztatja a nézőpontunkat, minket is alkotásra ösztönöz. Romantizál minket (romantikussá tesz minket). Megújítja a képességünket, hogy elvégezzük a világ munkáját. Mindenki láthatja, hogy ezek elismerésre méltó eredmények.

Zene, művészet, dalszerzés és színészet könnyen lehet a legmagasabb kifejezési módja az emberiségnek, mind utánozza és előre lendíti a fejlődési folyamatot. Az alkotó lélek az a tömör tapasztalat, amit szinte lehetetlen értelmezni - mert végtelen változatosságot kerít be -, de mind felismerjük, ha látjuk, vagy tapasztaljuk.

Az alkotó lélek a szabad kapcsolatunk a tiszta lehetőséggel. Érdekes lesz figyelni ezeket a barátokat - Rob, Bobby, Sam, Marcus és Tom - ahogy előre haladnak az életükben, és azt csinálják, amihez a legjobban értenek; alkotnak. Egy dologgal kapcsolatban biztosak lehetünk: ezek a srácok a legjobb barátok fognak maradni, függetlenül attól, ki milyen gazdag, híres - vagy szegény - lesz. És én alig várom, hogy lássam, mit csinálnak az elkövetkező időkben.