Robert Pattinson a sztoikus, mégis ragyogó cinukusan elegáns figura

Az eredeti cikket itt találjátok
de a hozzá tartozó képet nem hagyhatom ki. Kérhetek egy ilyen bélyegsorozatot?






És itt a fordítás

Juliane Görsch által

Pattinson, a 21. század jelensége. Csak néhány színész – beleértve egykori szerelmét és kollégáját, Kristen Stewartot – okozott ennyi beszédet és vitát mint Robert Pattinson. Igen, soha nem volt könnyű a fiatal sztároknak, miután karrierjük elindításaként egy romantikus filmet használtak. Idézzük csak fel mennyien jósolták meg azt, hogy Leonardo DiCaprio jövője milyen rózsás is lesz, a szörnyűen alábecsült nagyszabású románcban, a Titanicban alakított szerepe után. (a Titanic tényleg alábecsült lett volna??? azt hittem, inkább túlbecsült)

Hogyan lehetne egy ilyen szépségből mint ő, sikeres színész, igaz? Egy meg nem érdemelt jelölés az Arany Málna Díjra, és egy még kevésbé megérdemelt nyereménye a világ legjelentéktelenebb filmes díjának egy egyenes következmények voltak – és mégis értelmetlenek, mint Hollywood legtöbb döntése.

Pattinson is tud egyet s mást erről a felháborító ostobaságról. Továbbra is gyakran figyelmen kívül marad, hogy mint DiCaprio a Gilbert Grape-ben, Robert Pattinson is megmutatta már, hogy több, mint a látszat. Mert miért is alkalmazná a legendás rendező David Cronenberg, aki olyan színészek áttörését is segítette mint Viggo Mortensen, miért alkalmazná, ha nem látna benne a lehetőséget.

„Komolyan, én mondom. Nagyszerű színész. Nyilvánvaló a filmben. Nem lehet, hogy az, vagy lehet, hogy nem az. Nyilvánvaló.” - David Cronenberg

Valójában a Cosmopolis volt az a film, ami megadta Pattinsonnak a lehetőséget, hogy megmutassa változatos színészi játékát az első alkalommal – mintha mindig is az lett volna a hivatása, hogy olyan színész legendákkal szálljon versenybe mint Alain Delon, vagy a megszemélyesítés mestere, Steve McQueen, azzal, hogy a pénzügyi világ jéghideg angyalának a bőrébe bújt. Az, ahogy Pattinson végigsétál azokon a sikátorokon, elképesztően elegáns – ritkaság a fiatal színészek között, főleg ha összehasonlítjuk azzal, hogy a Twiligth-beli kollégái hogyan árulják magukat. Ezen felül Pattinson lenyűgözően mutatja meg, hogy nem csak egy kivételes színész, de húzó ereje is van a filmben. Olyan jelenetek, mint például a prosztata vizsgálat, nem működne másik színésszel. És órákig tudnék olyan színjátszást nézni, úgy igazán. Szerencsére sok kritikus, akik szinte kivétel nélkül magasztalták az előadását olyan szavakkal mint „Pattinson egyszerre kifinomult és látványos”, azonos véleményen van.

De már a Cosmopolis előtt is bizonyította Pattinson, hogy alkalmas sokoldalú szerepek eljátszására – legyen az akár egy kosztümös dráma, mint a Bel Ami volt, vagy a tipikus hollywoodi melodráma, a Vizet az Elefántnak – és megmutatta, hogy nem hagyja magát lejátszani Oscar nyertesek által, mint Reese Witherspoon és Christoph Walz.

Amit viszont be kell látni az az, hogy a Cosmopolis kivételével, alig érik el a komoly minőségű (high quality) filmek. De ez hamarosan meg fog változni, mert jelenleg őt viszik a krimi és thriller műfajba, mint ahogy az történt Alain Delonnal és Humphrey Bogarttal (ez csak gépelési hiba ugye, hogy Alain Delon nevét i nélkül írták, attól ez még ő, nem?).

Elismert rendezőknek kell erősen küzdeniük Pattinsonért, de legalább biztosak lehetnek abban, hogy az ambivalens karaktereket egy megfelelő és kifejező karakterszínész fogja játszani. Pattinson amellett, hogy Peter O'Toole cipőjébe bújik és a fiatal T.E. Lawrence-t fogja alakítani a Queen of the Desert című filmben, amit Werner Herzog forgat, már másodszorra együtt dolgozott David Cronenberggel a Maps to the Stars című filmben; a reményteljes Mia Wasikowska és a régóta elismert Julianne Moore oldalán.

És így izgatottan várom azt a napot amikor Pattinson, pont mini Bogart fehér öltönyben, lejátszik a színről mindenkit csupán a jelenlétével és hogy végre maga mögött hagyja a róla alkotott Twilight képet – csak úgy, mint ahogy ma már senki nem mélázik DiCaprio Titanic utáni korszakáról. Nem lesz könnyű dolga Pattinsonnak bebizonyítani az összes szkeptikusnak, hogy tévednek; mindazoknak, akik már azelőtt véleményt alkottak róla, hogy akár csak egyszer is látták volna valamelyik Twilight filmjét.

Pattinson jó úton halad, és a média-őrület illetve a kritikusok és nézők nagyon is eltúlzottan kialakított képe ellenére olyan karrierje lesz, aminek köszönhetően egyike lesz a szakmája legjobbjainak. Jóslatom: Robert Pattinson az az ember, akit minden mozirajongó szeretni fog 20 éven belül – függetlenül attól, hogy mi a mostani véleményük róla.