Kerekasztal riport a három muskétással

Ez a cikk tetszett a legjobban a kerekasztal interjú eredmények közül.

Phil Edwards: Michod egy remek fazon akivel szívesen berúgnék. Guy Pearce a legudvariasabb és leglazább ember a világon – viccelt a kamerákkal, lelkesen és izgatottan válaszolt a kérdéseinkre. És Pattinson... Basszus. Megadom magam. Most már teljesen belezúgtam Robert Pattinsonba. Nekiugrott a válaszadásnak, aztán elkalandozott és visszament a saját világába. Egyszerűen csak haza akartam vinni, pizzát adni neki, megölelni és azt mondani, hogy minden rendben lesz.

(Pearce, Pattinson és Michod bejönnek. Mindenki üdvözöl mindenkit, Pearce szórakozni kezd az asztalon lévő kamerákkal. Michod egyből beszélni kezd, amíg Rob a haját birizgálja és a buborékos vagy nem buborékos vizek között választ) (ühüm, szénsavas)

DM: Alig várom, hogy arra a szintre jussak, ahol viselhetek napszemüveget.

GP: Napközben?

DM: Napközben! Ha még egyszer lesz egy filmem Cannes-ban, meg fogom csinálni. Jön a fotózás és egyből levetetik veled a napszemüveget, aztán jön az a sok fotó rólam (sóhajtozik). Legközelebb... én leszek az a bunkó a napszemüvegben. (a ford: lol, David Cronenberg napszemüvegben fotózkodott )

I: Rob, milyenennek találtad a munkát az ausztráliai pusztaságban? Volt némi kultúrális különbség ami meglepett?

RP: Errr.... nem igazán volt senki ott. Nem volt kultúra csak egy kocsma, amit egy angol vezetett!

I: Jó volt elszabadulni a hisztériától és a kameráktól – ettől az oldaltól?

RP: Err, igen. Mindenképp. Elképesztően nyugodt volt. Újra rájössz, hogy mekkora értéke van az ismeretlenségnek, és mennyire megbecsülhetetlen. De igen. Továbbá elég szokatlan hely is volt, mert volt egy misztikája a helynek. Nem csak a semmi közepén vagy – van benne egy bizonyos erő is. Nagyon jó volt ott lenni.

DM: Lehet, hogy érzelgősen hangzik, de furcsa módon spirituális érzést is ad, kint lenni a nagy semmiben...

PR: Mint vademberek.

DM: Amikor a városban dolgozol, akkor dolgozol majd hazamész zuhanyozni ha vacsorára vagy hivatalos. Ott kint jó móka volt nem foglalkozni ezekkel. Nem foglalkozni azzal, hogy mennyir piszkos vagy. Nem foglalkozni azzal, hogy mi van rajtad.

GP: Igen. Soha nem viselek rövidnadrágot! (mindenki nevet)

I: Mi a helyzet a karakter kinézetével Rob? Mesélj róla.

RP: Most jutott eszembe hirtelen, hogy a meghallgatás után próbáltam hívni (Davidet), mert az akartam, hogy le legyen vágva a füleim hegye. Olvastam ezt a dolgot a rablókról – a vadnyugati rablókról –, hogy levágatták a fülük hegye.

GP: Miért? Az áramvonalasság miatt? (mindenki nevet)

RP: Nem! Büntetésképpen! Ha rabló voltál. Most viszont, hála az égnek, hogy nem engedted, mert akkor mindig műfület kellett volna viselnem!