Cosmopolis BTS

MK: The story takes place over the course of a single day. A single limusine drive across Manhattan.

DC: How do you get the best, most interesting angles on Eric, who’s a very unusual guy. A recently iconic kind of guy, because he’s a mid ’20s billionaire and there are a lot of those around these days with the internet --- emerging in the last couple of decades.

RP: Because you’re in a car --- the time, just how you stay in the seat the whole time, it really forces you to behave yourself in a way. And it was nice as well when the other actors come in every singel time and none of them were ever as familiar as I was, everyone else was an alien in my domain.

SG: There is a sexual tension between her and Eric. They’ve been married for twenty-two days and I think that they’re really in the process of getting to know each other through the course of the film. With each – is like a process of cording??? And you kind of get to see this arc in the relationship.

SM: The environment we were shooting in was the most difficult I’ve ever shot in. The claustrophobia of being in a car. The heat of the lights. The people on the car. It felt like the monkeys were jumping on the car. Oohh they’re gonna get in.

MK: While Eric’s trying to make headway physically and perhaps emotionally, he is constantly frustrated by the flow of traffic, by the invasion of people, his wife, his mistress, his doctor, his co-workers , the rat people, and then finally and ultimately Beno.

PG: There are very truthful things coming out of the mouth of somebody who’s very rational. I suppose he is sort of relatable (talán) in some ways.

JB: I remember the first time I saw Videodrom and I was 13 years old and it just highjacked my imagination. All I’ve ever wanted to do since I was a little kid was to write and direct horror movies in Canada and he’s done that and he’s someone that proved the you can be an author and have a definitive voice and be Canadian, and not have to be exported.

MK: A történet egy nap történéseit mondja el. Egy limuzin megy át Manhattan-en.

DC: Hogyan lehet megközelíteni Eric-et, aki egy nagyon különleges srác, a legérdekesebb oldaláról. Egy újabban ikonszerű alak, mivel ő egy a 20-as éveiben járó milliomos és manapság sok ilyen van körülöttünk, ahogy látható az internet alakulása kapcsán az utóbbi pár évtizedben.

RP: Mivel egy autóban vagy egész idő alatt, már az, hogy hogyan ülsz egész idő alatt, az rád kényszerít egy bizonyos viselkedési formát. És jó volt az is, amikor a többi színész jött be az autóba, és egyikük se ismerte annyira a helyet mint én, mindenki idegenül érezte magát az én  birodalmamban.

SG: Van egy szexuális vonzalom kettejük között. 22 napja házasodtak össze és szerintem most vannak abban a fázisban, hogy megismerjék a másikat a film alatt. Minden találkozásuk egy újabb pont a kapcsolatuk ívében.

SM: A környezet ahol forgattunk az egyik legnehezebb volt, amiben valaha forgattam. A klausztrofóbia érzése az autóban. A lámpák okozta meleg. Az emberek az autón. Olyan volt, mintha majmok ugráltak volna a tetőn. Oohhh be fognak jutni.

MK: Mialatt Eric próbál előrejutni mind fizikailag és talán érzelmileg is, folyamatosan frusztrálja a forgalom áramlása, az emberek inváziója, a felesége, a szeretője, az orvosa, a munkatársai, a patkány-emberek, és végül Beno.

PG: Nagyon igaz dolgokat tudnak a racionális emberek mondani. Úgy gondolom, éppen ezért, közelinek érezhető bizonyos módon.

JB: Emlékszem amikor először láttam a Videodromot. 13 éves voltam és teljesen elrabolta a képzeletemet. Azóta nem akartam mást, csak horror filmeket írni és rendezni Kanadában, és Cronenberg ezt tette és bebizonyította, hogy lehet valaki író és emellett döntő hangja legyen, méghozzá kanadai, és ehhez még külföldre sem kell mennie.