The Rover sajtótájékoztató Los Angeles Robsessedes lányok

I: I hope you guys realize that this is a chick --- right? And just wondering, this looked very hot. I mean, you guys, tell me a little bit about being on location and how did you deal with the heat?

DM: Go!

GP: All right, well, it was great being out on location, and the heat was obviously a big part of what we were sort of experiencing in the story anyway, so it was grooling (??) and it was hot, but it was mixed with those incredible locations that we were in, so it was all part of the experience, really, kind of amazing being out there.

I: And Robert?

RP: Genuinely, couldn’t have answered it better.

GP: I’ll be answering all the questions for Robert.

I: Remélem látjátok, hogy ez egy lányos alkalom? Azon gondolkodtam, hogy ez nagyon forrónak tűnt. Elmondanátok, hogy milyen volt a helyszínen lenni és hogy bírtátok a meleget?

DM: Kezdjed!

GP: Rendben, nos, nagyon jó volt kint lenni, a hőség természetesen nagyon is része volt annak is, amit megéltünk a történetben, szóval bár nagyon meleg volt, de összerakva azokkal a lenyűgöző helyekkel ahol voltunk, mind részese volt annak amit átéltünk, szóval igazán nagyszerű volt kint lenni.

I: És Robert?

RP: Őszintén szólva, nem tudtam volna jobb választ adni.

GP: Innentől én fogok Robert nevében válaszolni.

I: This is for the director, I’m just curious, --- broadcasting, you have some of the songs, soundtrack in is it thai or mandarin? Well, why choose Asian music? I think at the beginning, first scene with Guy walking to the bar, that was thai right?

GP: That was cambopgfffff

DM: It was

I: Why the Asian sound?

DM: I wanted the world of the movie set as it is, a few decades in the future after a particularly catastrophic western economic collapse, to feel like Australia had, they had been a kind of major geo-political type of shift and Australia had been reduced to a kind of --- 2:40 third-world country. And I wanted the world of this particular, the world of the Rover, to feel like Australia had, it was experiencing a kind of --- 2:53. People were coming from all corners of the world to work in and around of the mines, and given where Australia is on the map, very in a way kind of like there, right there in the South-East Asia, that there would have been a lot of people from that part of the world who’d come out. And there was one other thing I was gonna say, but I forgot.

I: Egy kérdés a rendezőhöz, arra lennék kíváncsi, hogy némelyik dal a filmben thaiföldi vagy mandarin igaz? Nos, miért az ázsiai zene? Azt hiszem az elején van, amikor Guy besétál a bárba, az thaiföldi zene igaz?

GP: Az (valami c betűs, de nem értettem)

DM: Igen, az volt.

I: Miért az ázsiai hangzás?

DM: Mivel a film pár évtizeddel egy különösen katasztrofikus nyugati gazdasági összeomlás után játszódik, szerettem volna azt az érzést átadni, hogy Ausztrália egy jelentős földrajzi-politikai változáson ment át, mialatt Ausztrália egy harmadik világi szintre süllyedt. A Rover világában azt akartam, hogy a világ összes sarkából legyenek emberek, akik a bányákban vagy azok mellett dolgoznak, és figyelembe véve, hogy hol van Ausztrália a térképen, olyan dél-kelet Ázsiában, egyértelműnek tűnt, hogy sokan mennének oda arról a környékről. És volt még egy dolog amit mondani akartam, de elfelejtettem.

I: Congratulations on the film, I really loved it. So much of this film is within the precise bounce of mood and atmosphere. How do you keep track of this while you’re shooting? Is it something that you as actors pay attention to or is that something that comes about in the editing room?

DM: I feel like I have a reasonalbe grip on what it is that I wanna achieve while I’m shooting, I know that there’s certain, I have a feeling that there are certain places where I want things to linger, or I need to, I wanna milk transitions, or just generally leave space for what I know my beautiful collaborators in the world of post-production will bring to the process. But yeah, I don’t know what the experience is like for you guys.

GP: Well I think, a couple of things. One, I worked with David before, but that aside I’d seen David’s work as well as I know Rob had, obviously I’m in Animal Kingdom, but I’ve seen it and I’ve seen David’s shorts as well, so not to suggest that he has a tone that he sets and it’s gonna be the same on every movie, but looking at the script seeing those films and in talking with David before we start, you could really feel like you can get a sense, it is one of the things I really respond to is the tone of a movie. Whether it’s a comedy or whatever it’s happen to be, not that I do many comedies, but it’s one of those things that you really absorb on a, you really feel it on your skin, so in a sense that enables you to understand the rhythm that you kinda gonna work in, the rhythm of the character, etc. So it’s the kind of stuff that you are kind of aware of to a certain degree, even if you don’t necessarily talk about it every day.

I: Gratulálok a filmhez, nagyon tetszett. A filmben nagyon határozott hangulatok és légkörök vannak. Hogyan követitek ezt a forgatás alatt? Olyan ez, amire mint színészek odafigyeltek vagy csak a vágószobában jön mindez létre?

DM: Úgy érzem, hogy elég egyértelmű elképzelésem van arról, hogy mit akarok elérni amíg forgatok, tudom, hogy vannak olyan részek, ahol szeretek elidőzni, vagy hol akarom gyorsítani az átmeneteket, vagy hogy csak teret hagyjak a gyönyörű munkatársaimnak a vágószoba világában, hogy alkossanak valamit. De igen, nem tudom, hogy nektek milyen.

GP: Nos, van pár dolog. Először is, már dolgoztam Daviddel korábban, emellett láttam David munkáit, és tudom, hogy Rob is látta, természetesen az Animal Kingdomban én  benne voltam, de láttam is, ahogy láttam David rövidfilmjeit is, és bár nem azt akarom mondani, hogy minden filmjének ugyanolyan hangulata lenne, de a forgatókönyv olvasása után és miután beszéltem Daviddel mielőtt forgatni kezdtünk volna, igazán érezni lehetett a film tónusát, és ez egyike azoknak, amikre a legjobba tudok reagálni, egy film hangulatára. Mindegy, hogy komédia, vagy valami más, és bár nem csináltam olyan sok komédiát, de ez olyan ami nagyon megfogja az embert, szinte érzed a bőrödön, szóval ezáltal megértheted a film ritmusát, illetve a karakter ritmusát, és így tovább. Olyan dolog ez, amit akkor is érzel, ha nem beszélsz róla naponta.

I: My question for Rob, your character is quite interesting, he has a bit, he keeps saying brother, but he actually seems like he’s not real brother, they are kind of like a some kind of a bond they have, the close kind of net group (már teljesen elvesztem), so how do you see and --- like a more make a bond with his Guy’s characters, so how do you see this kind of relationship, friendship, brotherhood and loyalty to your buddy, so from your life experience? So do have any like a really good friend, to loyalty, doing like things together, and these kind of things?

RP: Yeah, I think like... me as a person, or as my character? Yeah, loyalty is probably the most important trait of a friendship and stuff. I’m lucky to have really great  friends growing up, and all my --- 6:37 at least 10 years. Yeah, certainly loyalty is very important, ---- to answer the question, but it’s an interesting relationship in the Rover, it’s kind of raise loyalty so easily swayed. By the time he gets back to his real brother in the movie, it’s all like, I kept thinking how to play him when he first sees him again, it’s almost like he’s forgotten who he is, he’s forgotten what their relationship was and it’s why so conflicted at the end.

I: Az én kérdésem Rob-nak, a karaktered nagyon érdekes, valamennyire, folyton azt mondogatja, hogy testvér, de úgy tűnik, mintha nem igazi testvér lenne, mintha lett volna valami kapcsolat kettejük között, szóval milyennek látod, milyen a kapcsolatod Guy karakterével, és hogyan látod a kapcsolatokat, a barátságokat, a testvériséget és a hűséget, a saját tapasztalataid alapján? Vannak igazán jó barátaid, hűségesek, akikkel csinálsz dolgokat, meg ilyeneket? (szerintem itt senki se tudta, hogy miről van szó, még az se, aki feltette a kérdést... :S)

RP: Igen, szerintem... mint én, vagy mint a karakterem? Igen, a hűség talán egy egyik legfontosabb jelleme a barátságnak, meg ilyeneknek. Szerencsés vagyok, mert nagyszerű barátaim vannak, már legalább 10 éve. De hogyne, a hűség nagyon fontos, nem tudom, hogy ez megválaszolja-e a kérdést. A Rover-ben érdekes kapcsolat van, bemutat egyfajta hűséget, de ez könnyen elhajolhat. Mire Rey visszakerül az igazi testvéréhez a filmben, az egész olyan, sokat gondolkodtam azon, hogy most hogy is játszam el amikor újra látja, mintha már el is felejtette volna hogy ki is ő, elfelejtette a kapcsolatukat, ez adja a konfliktust a végén.

I: Your character is refered to as a half-wit in the film. But he also does have a good head on his shoulders and he gets around surviving pretty well, how did you prepare for your role for this?

RP: I’m not entirely sure if he can get around by himself pretty well, as soon as he’s on his own for one second, he’s just, there’s this one moment sitting under the tree at the beginning, and he’s just absolutely no idea what to do. It’s just a fluke, that he sees the car, that I think if his brother’s car didn’t end up being there, he’s just sit under the tree and die.

I: You didn’t say when though? (??????,,,) 7:53

RP: Yeah, I think he can only respond out of instinct in a lot of ways. He’s basically kidnapped by this guy, he’s not done anything for him before that moment. So it’s just sort of... he could easily get another car. But... the script, a lot of what I wanted to do in the movie was like, when I first read the script there was quite instinctively.

I: A karakteredet úgy jellemzik, hogy féleszű a filmben. Ugyanakkor egy jó fej van a vállain és elég jól túléli a dolgokat, hogy készültél fel erre a szerepre?

RP: Nem vagyok biztos benne, hogy jól túléli a dolgokat, amint egyedül marad először, amikor csak ül ott a fa alatt az elején, ötlete sincs, hogy most mit csináljon. Egyszerűen mázlija van, hogy meglátja az autót, szerintem ha a testvérének az autója nem bukkanna fel, akkor csak ott ülne amíg meg nem halna.

I: Ezt itt sajnos nem értettem...

RP: Igen, de szerintem csak ösztönszerűen tud reagálni a dolgokra. Tulajdonképpen ez az ember elrabolja őt, az előtt nem csinált érte semmit. Szóval csak olyan... bármikor tudna másik autót szerezni. De... a forgatókönyv, sok minden amit csinálni akartam a filmben, már amikor először olvastam, akkor ösztönösen jött.

I: I think I’ve seen most of your films and I don’t recall, maybe I missed one or two, where you actually used a gun in the film. I’m wondering how familiar were you with firearms, and did you have to learn it, and was it awkward for you? I guess the same question also for you Guy, but I wanted to hear it from Robert as well.

RP: I’ve done a couple of gun things, I’m quite anti-guns, especially – idiots like me. I don’t really do, actually I was supposed to do another film, play a soldier where I did some stuff with guns before, but I’m not particularly familiar, I don’t think I did any particular training either, I think Rey is pretty rubbish, he ends up being incredibly accurate the one time he uses.

I: Did they give you like a gun coach?

RP: Yeah, there was an armor (???), whoo what his name was,

DM: Scott

RP: Scott, yeah,

I: How does it feel when you suddenly get a sense of how I get it now?

RP: Yeah, I don’t like it at all, I don’t like the feeling of it. Obviously you get a thrill from the power --- of that, but also I feel a little bit silly as well, holding a gun, especially like shooting targets and stuff, it’s just like you have a bang making machine, after a while it just looses its ----.

GP: For me, I’ve done tons of movies with guns, I’ve shot a lot of people and I think I’ve been shot a few times, I too have a real issue with guns, I find they just should be banished of the face of the Earth. They’re awful things and I feel really comfortable with them now as a prop, because I’ve done so many things with guns. And it’s fascinating, as Rob says that there is an incredible thrill  and sort of power you feel as soon as you have one in your hands, because the, but understanding of what you’re capable of doing with these things is just, is all off the charts, it’s ridiculous and it’s anticing and it’s awful all at the same time, and it just astounds me how many people own guns in the world.

I: Szerintem már láttam a legtöbb filmedet de nem tudok most olyat felidézni, bár lehet, hogy egy-kettő kimaradt, ahol fegyvert használtál volna. Azon filóztam, mennyire vagy ismerős a fegyverekkel, meg kellett-e tanulnod, és mennyire volt kínos a dolog? Ez lenne a kérdésem Guy számára is, de Roberttől is szeretném hallani.

RP: Volt pár film, amiben használtam fegyvert, de nagyon fegyverellenes vagyok, főleg ha olyan idióták kezébe kerül, mint én vagyok. Úgy volt, hogy lesz egy film, amiben katonát játszottam volna, akkor volt némi dolgom a fegyverekkel, de nem ismerem igazán ki magam ezen a téren, nem emlékszem, hogy lett volna valami különös képzés sem, Rey egyébként is eléggé katasztrófa ilyen téren, az egyetlen alkalommal amikor fegyver van nála, az is elég különösen végződik.

I: Volt fegyver tanárod? (biztos van erre valami jó név)

RP: Volt egy fegyveres ember, hogy is hívták?

DM: Scott

RP: Scott, igen

I: Milyen érzés, amikor hirtelen a kezedbe kerül egy fegyver?

RP: Egyáltalán nem szeretem, nem szeretem az érzését. Természetesen ad némi erő érzését, ugyanakkor elég hülyén éreztem magam a fegyvert fogva, főleg amikor dolgokra kellett lőni, mert csak egy ilyen szerkezet van a kezedben, ami hangos bummokat ad ki és egy idő után elveszti az izgalmát.

GP: Én nagyon sok lövöldöző filmet csináltam, sok embert lelőttem és párszor engem is lőttek le, de nekem is vannak igazi problémáim a fegyverekkel, a legjobb lenne, ha az összes eltűnne a Föld felszínéről. Szörnyű dolgok, de már elég megszokottá váltak mint kellékek a számomra, mert már olyan sokszor használtam őket. ÉS lenyűgöző is, ahogy Rob is mondta, az az izgalom, az a bizonyos erő érzése amit ad amikor a kezedbe fogod, de ha megérted, hogy miket is lehet csinálni vele, akkor tudod, hogy az egész hülyeség és szörnyű is egyben, és egyszerűen ledöbbent, hogy ezek ellenére mennyi ember tart fegyvert.

I: Is there information --- character ---- ?

GP: It’s differ, because my character is going through a different journey than what I’m going through with my gun experiences on filmsets, but you know, obviously the other line (main?) thing for me with guns on filmsets is that I’m never actually gonna kill anyone and never actually gonna, it’s not for real, but sure, maybe that piece of information about a power that you feel as soon as you sort of have it in your hand, that might be something that informs sort of every character to a degree, but strangely with this character in this movie, he’s kind of cut off emotionally from a lot of things, I mean I kill people in the film and there is a certain level of difficulty and regret he feels when he does it, but at the same time

I: Van (valamilyen) információ a karakteredről?

GP: Eltérő, mert amit a karakterem él meg az más, mint amit én élek meg egy forgatáson, de persze az egyik fő dolog számomra a forgatáson az, hogy én nem ölök meg senkit és nem öl meg senki igazából, de hogyne, némi információt ad az, hogy amint a kezedben érzed a fegyvert, az az erő ad némi információt a karakteredről egy bizonyos szintig, de érdekes módon ebben a filmben már alapjában elvesztette az érzelmi kapcsolatot nagyon sok dologtól, szóval bár öl embereket a filmben, és egy bizonyos szinten érzi ennek a nehézségét és a megbánást is amikor elköveti a gyilkosságot, ugyanakkor .... folyt. köv.

Ha valaki a hiányzó részeket érti, szívesen fogadjuk a javítást :)

-twmmy-