Robert Pattinson a főnix
Van élet a Twilight után? Ez az a kérdés, amire a színész választ próbál találni, kölcsönadva a tehetségét indie filmeknek és a szexepiljét a Dior Homme parfümnek. Találkozások.
A legfontosabb, hogy laza legyél! Öt évnyi jelenlét után a hollywoodi hurrikán közepében, Robert Pattinson végül mindent megértett. Ez a felismerés nem véletlenül történt, miközben a kutyáját sétáltatta Los Angeles utcáin. Mindig éreztünk nála némi rossz közérzetet. És neki se sikerült mindig elrejtenie (talán nem is igazán próbálta), hogy nem teljesen érezte magát odavalónak abban a filmben, aminek köszönhetően egy ikon lett belőle. „Olyan filmben játszani, amit te magad se mennél el megnézni, komplikálttá teszi a dolgokat,” vallotta be. „Nehéz beszélni róla, nehéz reklámozni, nehéz érezni, hogy a közönség kapcsolódik hozzá... Addig amíg nem találkoztam David Cronenberggel, aki nekem adta a Cosmopolis szerepét, úgy éreztem, hogy csak úgy belecsöppentem az olyan szerepekbe, amiket nem is igazán én választottam. Próbáltam nem elveszni a süllyesztőben. Először gondoltam úgy, hogy a tehetségem miatt lettem kiválasztva. David önbizalmat adott nekem. Ez mindent megváltoztatott abban, hogy hogyan közelítem meg a színészi pályát.”
Épp ezért viccesnek találhatják, hogy egy híresen márkás parfüm képviselője lett, kölcsönadva (egy kötegnyi dollár ellenében) az arcát a Dior Homme-nak, amit aztán a világon minden reklámfajtában tízszeres nagyításban láthat majd. Tulajdonképpen, nem igazán. Természetesen a Dior nem az első cég, ami megragadta Rob Patz (hogy én ezt hogy rühellem, meg Ő is) nevét. Ezelőtt már sokan mások is gondoltak arra, hogy profitálnak a Twilight hősének elképesztő népszerűségén. De úgy tűnik, hogy a tekintetes francia háznak sikerült először megtalálnia a meggyőző szavakat. Vagy inkább 'a' szót: szabadság. Pattinsonnak van egy színészi álma, amit meg szeretne valósítani: hogy Romain Gavrassal dolgozzon, egy kivételesen tehetséges alvilági (hehe nem is, csak underground) francia rendezővel, aki a szuper laza (mint a M.I.A. Bad Girls című klipje) és a szuper vitatott/ellentmondásos (mint a Justice Stress című klipje) között evez. „Egy éven át próbáltam kapcsolatba kerülni vele, és ő soha nem válaszolt a hívásaimra. Amikor a Dior felkeresett, ezt mondtam magamnak: Biztos, hogy dolgozna velem, ha ajánlanék neki egy Dior reklámot.” Bingo! Gavras elfogadta, és visszaállította annak a színész önképét, akinek nehéz volt a művészi legalitását fenntartania, és hogy a „nagy ház” még mindig a hiteles embereket keresi.
A film amit forgatott az igazából egy kampány buboréka, ami a hatvanas évek laza hozzáállására koncentrál, amiben Rob és a topmodell Camille Rowe mókáznak, bagóznak, őrült tempóval vezetnek egy régi nyitott tetejű BMW-t egy tengerparton...
Egy hangulat, ami nagyon a régi Új Hullám hangulatát hozza elő, érzéki és friss. Mint egy rajongó, a sztár határok nélkül áradozik a csodálatáról az 'anarchista' rendezővel kapcsolatban: „A világot teljesen más színben látja mint én. Elképesztő önbizalma van. Én sokkal idegbajosabb vagyok. Ez fárasztó, és ugyanakkor úgy hiszem, a bizonytalanságom az egyetlen, amit érdekesnek találok magamban.
Ahogy mondtuk, Robert Pattinson esetében nagy félreértésről van szó. A Kristen Stewarttal való románca, ami örvénylett(ez van a francia szövegben)/hullámzott, a pár hónappal ezelőtt történt szakításig, kétség kívül nem segített ezt eloszlatni. Kitérő választ ad ezzel kapcsolatban: „Az emberek láttak egy vagy két filmben, és azokból levonták a következtetést, hogy ki vagyok én. Ez normális. Az én dolgom, hogy olyan rendezőt keressek, akivel dolgozni szeretnék. Ezt meg is tettem, de ehhez felül kellett kerekednem a félénkségemen. Pár napja történt: egy vacsora során találkoztam az egyik hősömmel. Az azutáni napon írtam neki egy üzenetet, hogy szeretnék dolgozni vele. Miután a harmadik óra elteltével sem kaptam választ, már majdnem írtam még egy üzenetet, hogy bocsánatot kérjek, olyan stílusban, hogy 'Bocsánat, bocsánat, ez nagyon elbizakodott volt részemről'. De végül válaszolt!”
Lázas mint egy fiatal szerelmes lányka, Pattinsonban megvan a szenvedély, a tárgyilagosság és az extrém tisztánlátás keveréke, ami miatt a napi foglalkozása bonyolulttá válik. Még egyszer, a Cosmopolis és az első Cannes-i élménye fordulópontot jelentett: „Megígértem magamnak, hogy csak olyan dolgokat fogok csinálni, amik tetszenek.” Nem könnyű ez olyan országokban, ahol a nagy produkciók készülnek, és amikor a profik azt tanácsolják neki, hogy 'alakítson ki magáról egy férfias képet'. „Nem is értem, hogy ez mit jelent! Nem kényszeríthetem a nézőket, hogy menjenek és nézzék meg a filmjeimet,” nevetett. De a fiatal törtető többé nem teljesen naiv és jól megértette, hogy a lazaság elengedhetetlen feltétel, és hogy a független filmek érdeklik.
„Tulajdonképpen az egész marketing, és a legfontosabb a marketingben, hogy következetes legyen az ember. Ez azt jelenti, hogy bizonyos ajánlatokat vissza kell utasítani. Jó, persze, a kockázat, ami nagyon gyorsan növekszik ebben a hivatásban, pont a visszautasítás, mert egyszer csak egyáltalán nem lesz több ajánlat. És abban a pillanatban nem lesz más, minthogy pályázzak a „Táncolj a sztárokkal” műsorra.”
Következő filmjét Werner Herzog fogja rendezni, James Franco és Naomi Watts oldalán (a hírt nem erősíti meg), és nemrég fejezte be a The Rover forgatását, David Michód első filmjét(így van a cikkben), aki ismert forgatókönyvíró, ő írta többek között a Hesher és Animal Kingdom forgatókönyveket is, az Edgerton fivérek rokona (őőőő, asszem). Egy jel, hogy jól tette, hogy elfogadtassa magát az amerikai függetlenesek rajongóival. Majd újra összeáll jótevőjével, Cronenberggel a Maps to the Stars-ban, aminek a forgatókönyvét Bruce Wagner írta, aki az amerikai írás új generációjának egy csillaga.
Rövid, még ha egy kissé torz örömet is talál abban, hogy elbújjon a geek ringard (=nerdy geek = mániákus??? ehh) és meggyötört személyisége mögé, Pattinsonból nem hiányzik a határozottság és bátran építi az útját, ami kezd erősen rá hasonlítani.
Elvégre, DiCapriot is követte a fiatal lányok fúria-szerű üvöltése és Brad Pitt is megmutatta a mellizmait a Thelma és Louise-ban és a Dallas epizódban jóval azelőtt, hogy olyan rendezők, mint David Fincher, Neil Jordan vagy Terry Gilliam ne adtak volna neki kulcsot főbb szerepekhez. Senki nem akarta őket akkor. Mi pedig megbocsáthatjuk Rob Patznak, hogy kissé megbántott a másodrangú filmekben. Miután egy gúnykacaj kíséretében megígérte a Dior szórakozottan néző új kollégáinak, hogy megpróbál egy új arculatot létrehozni: „Szeretem a divatot, de nem vagyok jó annak a megítélésében, hogy mi áll jól nekem. Így mindig ugyanúgy öltözködöm. De nézd, ez egy Dior kabát, amit kaptam tőlük, és minden nap viselem!”
Soha nem késő, hogy jól csináld, Rob.
Reméljük, hogy a tökéletes kinézet mellett megőrzi a szókimondóságát.„Pár hónapja női ruhákat kezdtem rajzolni, haut couture ruhákat...” mondta szélesen vigyorogva. „Kétség kívül ez már az idegi összeroppanás jele volt!” Törékeny, szívhez szóló és ellenállhatatlanul szexi, még ha ez nem is tetszik neki (nem fogadja el), Pattinson bálványa a fiataloknak és végre férfivá vált.
-franciából fordította Patti-
