Guy Pearce beszélgetése a BBC4 riporterével

BBC Guy Pearce CUT

I: Lovely Guy Pearce is with us today and Guy Pearce is of course an award winning actor who stared in numerous movies including Prometheus, King’s Speech, Heartlocker, LA Confidential, of course Priscilla Queen of the Desert, and so many others, from this Friday you can see Guy alongside Rob Pattinson looking so different, it’s unbelievable, in their new moive, The Rover. But first of all, you’re not Guy are you, going back to Neighbours at all?

GP: I’m still waiting for the call. Of course I’d be there on the second if I was to receive the offer, it’s just sitting, fingers crossed.

I: Waiting, yeah.

GP: Pretty much.

I: I wonder what they say about you, what ever happened to Guy Pearce?

GP: Yeah, I think so, probably. Walked down Ramsay street and never came back. In fact I think in the storyline I went to Perth or something to visit my mother and then I just never came back. Or my father, something.

I: Actually I think it would be a cool thing. I mean, a lot of actors are actually doing that, going back to their roots and going back road shows.

GP: Look I did go back a few years later just to visit the crew and they set me as in a coffee shop as an extra in the back corner with their football --- on you know, said go on put this on and sit there will you, and shut up! So I did that.

I: You’re career’s actually been quite spectacular really, you must be over the moon as they say.

GP: Oh look, I constantly feel priviliged and really fortunate to have done the jobs that I’ve done, absolutely.

I: Now let’s have a look at this film, it’s a very tense movie and I watched it actually this morning.

I2: Very tense and intense as well.

I: That’s what I’m saying.

GP: You watched it this morning? Did you order some ---- and some cereal?

I: Yeah I’m thinking... uh...

GP: Yeah, this is heavy. Have a coffee.

I: No, I loved it, but I should have watched it at night.

GP: Yeah. Look, it is a very intense story and obviously it asks questions about us as a society and how we might end up, etc and it’s not a pleasant view of the world. But potentially a higly realistic one, so in a way it was a really interesting, I mean it was a very interesting story to dove (???) into.

I: We should say that it’s a post apocalyptic type thing.

GP: It is, that’s right. Funnily enough David our director sort of keeps talking about it just being more gradual demise rather than a sort of big apocalyptic event as such.

I: Cause there has been a fincancial melt down so to speak.

GP: Well that’s right, yeah. Imagine if what happened in 2008 actually really just took over and we never recovered from it.

I: And we see your character who’s life is completely changed and he’s gone from one extreme to the other.

GP: Well that’s right. You realize through the course of the film that a pretty serious event has happened to him sometime back and I think he’s just lost all sense of faith in humanity.

I2: He’s quite a sad character, I like his beard, his beard speaks(???)

I: I mean I’m not ---

GP: Yes, I like the beard as well.

I: Was it a real beard?

GP: It was a real beard, yes, very much so.

I: It didn’t look stuck on at all.

GP: No, you wouldn’t choose to stick on such a great beard which, would you? You’d at least go something a bit more masculine than this.

I: You should look at me folks.

GP: I’m not saying anything.

I: The Rover is set in Australia, it’s in the near future as Guy says, 10 years after the collapse of the Western economic system. Guy’s character is Eric, a man who was once a farmer, but he’s now, well, he’s an angry drifter with nothing left but his Sedan and the road and there’s a lot of going on. Tell us a little bit about Robert Pattinson, because he’s unrecognizable and who does he play.

GP: Rob plays a young American kid who’s in Australia with his brother out sort of looking for work in the mines, they’ve got involved in some crime, it’s all gone horribly wrong, and Rob and I kind of team up in order to find his brother again, and Rob was just a delight, I mean, he’s such a funny guy and a really brilliant actor. Really fantastic.

I: I read that he really got into it, and got into preparing for the role as well.

GP: Yeah, I mean obviously he’s a massive star from the Twilight series and various other things that he’s done, and I think the opportunity to break out and play interesting roles is just as exciting for him as it is for any actor. And so he had a great time. He really did have a good time.

I: You did very good in the Mildred Pierce thing.

GP: Oh yes. Miss W.

I: And then also Iron Man 3. He was in IM3.

GP: I know, I wasn’t around for the first two, but I like a dissonant number, so I thought three would be the one to join in on.

I2: It’s a great franchise.

GP: Yeah, that’s right.

I: It is an extraordinary franchise.

GP: Oh look, anything Marvel does seems to be extraordinary, it is like, when we sat down for a pre-shoot sort of dinner with the executives from Marvel and one of them walked in at the start of the dinner and literally sort of put both hands in the air and said ’Avengers just made a billion dollars’.

I: A billion?

GP: And we all kind of went, well you’re paying for dinner then! So clearly those guys are doing all right.

I: When you started out acting what did you want to be in? Did you wanna be in theatre, did you wanna be in movies?

GP: Funnily enough I never really had any goals, I was doing a lot of theatre when I was a kid, and I was really just going from opportunity to opportunity to be honest. Suddenly when I was about 30 I went, hang on, I wanna just have a look at this thing that I’m doing that seems to be a career and have a little reasses, and see whether or not it is something I still wanna keep doing, cause I was doing it originally based on the decision of an 8 year old.

I: Are you saying you wanted to --- at 30?

GP: I got pretty sick of it. I just kinda needed to step back from it all and go hang on a second,

I: Is this what I really want?

GP: Yeah, is this what I really want? What’s the value of it, was it valid, and etc. No, and I discovered that I could say yes to all of it.

I: So did you make a conscious decision to go to America and was there then one role in particular that changed your mind?

GP: No, I mean, I went to America originally to do publicity for Priscilla in ’94, so I went there, and my agent in Australia said, you know, you really should meet some agents and I was fairly surly and grumpy and I said I don’t know, I can barely get any work in Australia, I don’t wanna try working in America, how ridiculous. But I met one agent and he’s been my agent eversince, and I said look, I come to America and do auditions, but I’m not gonna sort of live here and hang out here and try, you know,  I just really wasn’t prepared to all that, and then I landed the role in LA Confidential and you know, so things were great for the first couple of years, but I think it’s that weird thing where you suddenly get lots and lots of work, which is great, I’m not complaining about it by any means, but when you realize you have moments when you’re out of work where you actually recharge yourself in those periods of being out of work, and you realize emotionally how exhausting it is to be an actor.

I: That’s what’s good in it, the first philosophycal moment there. (???) I thought.

GP: Well you know, I try to be.

I: You can see Guy Pearce in The Rover, you gotta check this movie out, which opens across the UK this Friday, it’s rated 15. Good to see you again, Guy Pearce, everybody.

I: Az imádnivaló Guy Pearce van itt ma velünk, Guy Pearce aki persze egy díjakat nyert  színész, aki számos filmben szerepelt már, többek között a Prometheusban, a Király Beszédében, a Heartlockerben, az LA Confidentialban és természetesen a Priscilla a Sivatag Királynőjében, és nagyon sok másban, most péntektől pedig Rob Pattinsonnal, aki annyira máshogy néz ki, hogy hihetetlen, az új filmjükben, a Roverben lehet látni. De mindenek előtt, Guy, visszatérsz valaha is a Neighbours-be?

GP: Csak a hívást várom. Persze egyből ott lennék, ha hívnának, most csak ülök és szurkolok.

I: Várakozol, igen.

GP: Mondhatni.

I: Vajon mit mondanak, mi is történhetett Guy Pearce-vel?

GP: Igen, gondolom. Elindult a Ramsay utcán és soha nem jött vissza. A történet szerint egyébként elmentem Perth-be meglátogatni az anyukámat, aztán soha nem mentem vissza. Vagy az apukámat, vagy ilyesmi.

I: Szerintem egyébként egész szuper lenne. Elvégre most sok színész tér vissza a gyökereikhez.

GP: Pár évvel később egyébként visszamentem meglátogatni a stábot és be is raktak hirtelen extrának egy kávézóba, hátra ültettek, mondták, hogy ezt vegyem fel, üljek nyugodtan és maradjak csendben! Szóval pont ezt tettem.

I: A karriered egyébként igen lenyűgöző, biztos elégedett vagy vele.

GP: Oh, nézd, folyamatosan kiváltságosnak és igazán szerencsésnek érzem magam, hogy azokat a munkákat csinálhattam, amiket csináltam.

I: Most nézzük ezt a filmet, ez egy nagyon feszült film, ma reggel néztem meg.

I2: Nagyon feszült és hathatós.

I: Pont ezt mondom.

GP: Ma reggel nézted meg? Egy tállal a kezedben, müzlit eszegetve talán?

I: Igen, arra gondolva... uh...

GP: Igen, ez kemény. Jöhet a kávé.

I: Nagyon tetszett a film egyébként, csak rájöttem, hogy inkább este kellett volna néznem.

GP: Igen. Valóban nagyon feszült a történet, és nyilvánvalóan feltesz kérdéseket a társadalmunkról, hogy hogyan végezhetjük, stb, és nem éppen egy kellemes képet ad a világról. Viszont elég realisztikus, szóval nagyon érdekes volt belemerülni.

I: Azt talán meg kellene említenünk, hogy egy poszt-apokaliptikus féle dolog.

GP: Igen, ez igaz. David a rendezőnk úgy jellemzi, hogy inkább egy fokozatos hanyatlás, mintsem egy nagy apokaliptikus esemény.

I: Mert volt valami pénzügyi összeomlás.

GP: Nos, igen, ez igaz. Úgy lehetne elképzelni, mintha az, ami 2008-ban történt tényleg eluralkodott volna mindenhol és nem tudtunk volna kimászni belőle.

I: És látjuk, hogy a karaktered élete teljesen megváltozott, az egyik szélsőségből a másikba esett.

GP: Nos, ez igaz. A film során rájövünk, hogy igen komoly dolgok történtek vele a múltjában és szerintem elvesztette minden hitét az emberiségben.

I2: Elég szomorú egy karakter, a szakálla mindent elmond.

GP: Igen, a szakáll nekem is tetszett.

I: Igazi szakáll volt?

GP: Igazi volt, nagyon is.

I: Nem olyannak tűnt, mint amit csak oda ragasztottak.

GP: Nem, ilyen nagyszerű szakállt nem ragasztana csak úgy fel az ember, nem igaz? Annál inkább férfiasabb megoldást választanál.

I: Látnátok csak engem!

GP: Nem mondok semmit.

I: A Rover Ausztráliában játszódik, ahogy Guy is mondja a közeljövőben, olyan 10 évvel később a nyugati gazdaság összeomlása után. Guy karaktere Eric, egy férfi aki régen farmer volt, de most, nos, egy mérges vándor akinek nem maradt mása mint a Sedanja és az út, amin sok minden történik. Mesélj egy kicsit Robert Pattinsonról, mert ő szinte felismerhetetlen ebben a filmben, és hogy kit játszik jő.

RP: Rob egy fiatal amerikai srácot játszik aki a testvérével jött Ausztráliába, hogy munkát keressenek a bányákban, de belekeverednek valamilyen bűnügybe, ami igen szörnyen végződik, és Rob és én összeállunk, hogy újra megtaláljuk a testvérét, és Rob nagyszerű volt, nagyon vicces srác és ragyogó színész. Igazán fantasztikus.

I: Azt olvastam, hogy nagyon belemerült a dolgokba, már a felkészülésbe is.

GP: Igen, persze óriási sztár lett belőle a Twilight sorozat és egyéb munkái után miatt is, és szerintem annak a lehetősége, hogy kitörjön és érdekes szerepeket kapjon az pont annyira fontos számára, mint bármelyik színész számára. Így nagyszerű lehetőség volt ez neki. Igazán jól érezte magát.

I: Abban a Mildred Pierce dologban nagyon jó voltál.

GP: Oh igen. Miss W (nem értettem a nevet)

I: Aztán ott van a Vasember 3. Benne volt a Vasember 3-ban!

GP: Igen, az első kettőnél nem voltam ott, de szeretem a disszonáns számokat, szóval úgy gondoltam, a három jó lesz, hogy bekapcsolódjak.

I2: Nagszerű franchise.

GP: Igen, az.

I: Rendkívüli franchise.

GP: Oh igen, minden amit a Marvel csinál rendkívülinek tűnik, amikor volt egy forgatás előtti vacsoránk az igazgatókkal, az egyikük késve jött be, feltette mindkét kezét a mgasba és csak annyit mondott ’A Bosszúállók egy milliárd dollárt hozott’.

I: Egy milliárd?

GP: Mire mi azt mondtuk, hogy akkor te fizeted a vacsorát. Egyértelmű, hogy tudják, mit csinálnak.

I: Amikor színészkedni kezdtél miben akartál szerepelni? Színházban vagy inkább filmekben akartál lenni?

GP: Őszintén szólva nem voltak nagy céljaim, amikor fiatal voltam nagyon sokat voltam színházban, aztán csak egyik lehetőség után a másikig mentem. Aztán amikor 30 lettem, hirtelen megálltam, meg akartam nézni, hogy akkor ez most igazán egy karrier-e, meg akartam vizsgálni, hogy ez-e az, amit továbbra is csinálni akartam, mert tulajdonképpen egy 8 éves gyerek döntése alapján csináltam az egészet.

I: Azt mondod, hogy 30 évesen ki akartál szállni?

GP: Elegem lett belőle. Szükségem volt arra, hogy kívülről nézzem meg a dolgokat.

I: Ez az, amit igazán akarok?

GP: Pontosan, hogy ez az amit akarok? Van-e értéke, van-e alapja, stb. De aztán rájöttem, hogy minden kérdésemre igennel tudtam válaszolni.

I: Az, hogy Amerikába mentél, az egy tudatos döntés volt, volt-e valamilyen kifejezett szerep ami megváltoztatta a gondolatmeneted?

GP: Nem, Amerikába eredetileg azért mentem, hogy a Priscillát reklámozzam ’94-ben, aztán az ausztrál ügynököm azt mondta, hogy igazán találkoznam kéne ottani ügynökökkel, de én elég zsémbes és morcos voltam, azt mondtam, hogy nem igazán tudom, alig kapok itthon munkát, nem akarok Amerikában is próbálkozni, milyen röhejes. De aztán találkoztam egy ügynökkel, aki azóta is az ügynököm, de azt mondtam, hogy eljövök Amerikába és elmegyek meghallgatásokra, de nem fogok itt élni, erre nem voltam felkészülve, aztán megkaptam a szerepet az LA Confidentialban, aztán a következő pár évben nagyszerűen ment minden, de aztán, és szerintem ez a furcsa az egészben, hogy hirtelen rengeteg munkád van, ami nagyszerű, egyáltalán nem panaszkodni akarok, de amikor egyszercsak nincs munkád, akkor jössz rá, hogy érzelmileg mennyire kimerítő színésznek lenni.

I: Ez így van, egész filozófiai pillanat volt ez.

GP: Nos igen, próbálkozok.

I: Guy Pearce-t a Roverben láthatjátok, nézzétek meg ezt a filmet, péntektől lesz a mozikban, 15 éves a korhatár. Jó volt újra látni, Guy Pearce volt a vendégünk, mindenki.

Egy darabig ez az utolsó transcript, kissé összekülönböztem a lánnyal, úgyhogy most nem fogok kérni tőle semmi ilyesmit. Azért majd próbálkozok a magam módján, de nem lesz ennyi.

Nah, 

-twmmy-

David Michod a BBC4-en

David Michod on BBC4_CUT

I: ...put trade in a new film, the Rover. This is one of those elemental stories, where a man - who barely earns up to a name – pursues through the wilderness some other man for a purpose, that’s not entirely clear. In amongst the remanence of civilized existent, he teams up with a deranged drifter. A brother of one of the men, he is chasing in a hope of a lead.

I: Ez egyike azoknak az alaptörténeteknek, ahol egy ember – akinem még egy név sem jutott – a vadon át követ más embereket egy ok miatt, ami nem teljesen egyértelmű. A civilizált világ maradványaiban összeáll egy zavarodott fiúval. A fiú testvére egyike azoknak, akiket az emberünk üldöz.

’Részlet a filmből’ 0:21 Ezt a részt a feliratból szedtem ki :)

     Why did your brother

     have to get to Carloon

        in a big hurry?

316

00:45:30,994 --> 00:45:32,395

     I can't talk about it.

317

00:45:33,732 --> 00:45:38,101

    you got left here to die

     while he was doing it.

318

00:45:40,037 --> 00:45:41,971

  It didn't happen like that.

319

00:45:41,973 --> 00:45:43,439

            Really?

320

00:45:43,907 --> 00:45:46,876

    How did it happen, then?

321

00:45:50,414 --> 00:45:54,817

     I can't talk about it

   no more, just stop asking

       about everything.

322

00:45:58,956 --> 00:46:01,157

    'Cause I believe in God

        and I know Henry

        believes in God,

I: Guy Pierce and Robert Pattinson travelling a long way from team Hearthrob Vampire to the Rover. The director David Michod had a knockout award winning debut in 2010, Animal Kingdom. That story of Melbourne crime family was tense, terrifying and atmospheric, was detailed, designed, and percise in language. At the center was a matriarch, a soft-spoken blond of uther ruthlessness, played by Jackie Weaver, who was nominated for an Oscar. So when Michod wrote and directed a second film, expectations were high. Yet ......., the Rover screened to mixed reviews and even a layer of mild disappointment. Both films are about masculinity and violance and families. Both have Guy Pierce in the leading role. Both create vivid enviroments. One of a pressive (??) superbia (??), the other a rural desolation. But where Animal Kingdom was tightly plotted, The Rover is minimalist. A man on a desperate roadtrip. David Michod explained.

DM: I didn’t want to feel pressured into going in making something that was even more dense and layered than Animal Kingdom. Animal Kingdom felt like an ambitious first film in terms of the sort of tapestry of characters and I found myself incredibly attracted to making a movie that would function as in a very spare and lane and elemental way. Of making a film that would allow me the opportunity to play in a .... world that wasn’t similar to Animal Kingdom, in a world of darkness and menace and tension.

I: Guy Pearce és Robert Pattinson, aki messze utazik a szívdobogtató vámpírtól a Roverben. A rendező David Michod kiütéssel nyert az első 2010-es filmjével, az Animal Kingdommal. A Melbourne-i család története feszült, ijesztő és atmoszférikus volt, részletezett, jól kidolgozott és precíz nyelvezete volt. A középpontban a matriarcha állt, a finom szavú szőke kegyetlenség, akit Jackie Weaver játszott és alakítását Oscar jelöléssel jutalmazták. Így amikor Michod második filmjét forgatta, az elvárások nagyok voltak. Mégis, a Rover különböző kritikákat hozott sőt, egy rétegnek még csalódást is okozott. Mindkét film a férfiasságról, erőszakról és családokról szól. Mindkettőben Guy Pearce szerepel főszerepben. Mindkettő élénk környezetet ad. Az egyik az elnyomást, a másik vidéki pusztaságot mutat. De míg az Animal Kingdom története összefüggő volt, a Rover minimalista. Egy ember egy kétségbeesett utazáson. David Michod megmagyarázta.

DM: Nem akartam annak a nyomását érezni, hogy az Animal Kingdom után valami még sötétebb, még rétegesebb filmet készítsek. Az Animal Kingdom egy nagyratörő első filmnek számított abban az értelemben, hogy a karakterek milyen kapcsolatban álltak egymással és nagyon vonzódtam ahhoz, hogy olyan filmet készítsek, ami működni tudna  egy nagyon sivár, keskeny rétegen, elemi módon. Annak a lehetősége, hogy játszhassak egy olyan világban ami nem hasonlít az Animal Kingdomhoz, mégis egy sötét és baljós és erőteljes világban.

I: The thing’s that, well, among the things that you sort of stripped down to this, this this, compared to Animal Kingdom this plot. Now that’s a problem for some people, isn’t it, that they need some more in the way of narrative.

DM: Yeah... Yeah, the negative criticism that I’ve read of the movie has come from people fought for reasons that actually kind of scared me, have chosen to rate the movie as nothing other than its plot. I would go far as to say, I can’t believe that they’re not emberassed that they have done so. I mean it’s like failing kind of primary school comprehension. You know, I mean it’s weird, there is a clear difference between plot and story, and yeah, the plot is elemental. I wanted the film/thing/theme to play on that level of almost like a dark fable. But really the meat of the story is this kind of gentle and subtle and detailed ...... of in the relationship that develops between Guy and Rob, so yeah it’s been kinda strange, the negative criticism that I’ve read have been kind of odd, because I remember, when I was reading reviews of Animal Kingdom, the negative ones, I understood them, the negative reviews of The Rover I’ve read, I didn’t even understand them, I don’t know what movie you watched.

I: Sokmindent leegyszerűsítettél az Animal Kingdom történetéhez képest. Ez egyesek számára probléma, nem igaz, hogy többre van szükségük az elbeszélés terén.

DM: Igen... Igen, az a negatív kritika amit olvastam olyanoktól jött, akik olyan okokkal álltak elő amik megijesztettek, és csak a cselekményt pontozták. Még azt is mondanám, hogy nem hiszem el, hogy nem szégyenlik magukat ezért. Olyan, mintha általános iskolai értelemzésen buktak volna meg. Furcsa, mert egyértelmű különbség van cselekmény és történet között, és a cselekmény elemi dolog. Azt akartam, hogy a film/dolog/téma egy sötét mese vonalán játszódjon. De a történet lényege ez a kedves, finom és részletes kapcsolata annak ami Guy és Rob között alakul ki, szóval furcsa, a negatív kritikák érdekesek voltak, mert emlékszem, amikor az Animal Kingdom kapcsán olvastam kritikákat, megértettem a negatív kritikákat, de a Rover esetében nem értettem meg őket, nem tudtam, melyik filmről beszéltek.

I: And the casting of Robert Pattinson, cause that was quite a suprise, you know when I’ve first heard about it, and I think for a number of people, cause they associated him obviously with being the, um kind of romantic vampire figure, or indeed a kind of prince of the financial universe with David Cronenberg, you don’t think of him necesserily as playing this kind of maladjusted character in the center of nowhere, so why?

DM: Because he auditioned to me, and his audition was really beautyful, I mean you’re right, Rob wants to do stuff, you know he’s coming out of the back end of a very successful franchise and he wants to do things. But he knows, in order to do other things and to work with the filmmakers he wants to work with he has to wor hard. And that means auditioning. I mean there is no way I woud’ve cast him in the movie if he hadn’t been willing to test for me, because I just didn’t know. I couldn’t see it in the other performances he’d given. I suspected it might be there, because when I met him for the first time, I immediatly came to realise that those performances he’d given in those other movies are performances, because he isn’t like those characters at all. He’s so like wonderfully awkward and twichy and loose.

I: Now can we talk about grandmothers a bit because there’s obviously an amazing grandmother in Animal Kingdom played by Jackie Weaver and there’s another grandmother the woman referred to as grandmother, which is a great scene, in this. Now, the grandmother does she have a great role in your personal kind of narrative, because these are fantastic complicated women.

DM: No, I love my nana to bits, and she’s nothing like the characters that Jackie and Gillian play. I don’t know what it’s about.

I: És Robert Pattinson szerepeltetése, mert az igencsak meglepetésnek számított, amikor először hallottam, és szerintem másoknak is, mert azonosították őt nyilvánvalóan azzal a romantikus vámpír figurával, vagy mint a pénzügyi világ egy hercegével David Cronenberg filmjében, nem feltétlenül képzelné el őt az ember, hogy egy ilyen hibás embert játszon a semmi közepén, szóval miért ő?

DM: Mert eljött meghallgatásra és a meghallgatása igazán gyönyörű volt, igazad van egyébként, de Rob olyan dolgokat akar csinálni, mert egy sikeres franchise van mögötte és szeretne csinálni dolgokat. De tudja, azért, hogy más dolgokat csinálhasson, hogy olyan filmkészítőkkel dolgozhasson akikkel dolgozni akar, ahhoz keményen kell dolgoznia. És ez meghallgatásokat jelent. Esély sincs rá, hogy felvettem volna, ha nem lett volna hajlandó a próbákra, mert csak nem tudtam. Nem láttam a másik szerepeiben. Gyanítottam, hogy meg kell lennie benne, mert amikor először találkoztam vele, egyből rájöttem, hogy azok az előadások amiket addig adott azok tényleg előadások, mert egyáltalán nem olyan, mint azokban. Olyan gyönyörűen esetlen és izgága és szabad.

I: Most beszélhetnénk a nagymamákról egy kicsit, mert egyértelműen az Animal Kingdomban van egy csodálatos nagymama, akit Jackie Weaver játszik, és van egy másik nagymama, akire nagymamaként utalnak, ami egy nagyszerű jelenet, ebben. A nagymamának nagy szerepe van a személyes elbeszélésedben, mert ezek fantasztikusan bonyolult nők.

DM: Nem, imádom a nagymamám, de ő egyáltalán nem olyan mint azok a karakterek, akiket Jackie és Gillian játszanak. Nem tudom, miért van ez így.

’második részlet a filmből.’

DM: I mean that character that Gillian plays in the Rover is a little bit like, to the extend  the movie plays like a fable. She is a little bit like an oracle who tells Guy, from the outset, you know, again, this is kind of speaks to the plot, I had hoped this would let the audiance know, that like don’t worry too much about the plot. Becouse Gillian says, you know pretty clearly, everything you’re about to do is entirely meaningless. And really what you need to do is connect with me. Which Guy can’t do because she offers her Grandson up to sex. Yeah, I don’t know what’s going on in my head. I try not to think about it too much.

I: Now a number of people you have worked with in the past including (random érthetetlen nevek) have moved to work in Hollywood and on Hollywood productions, is that the way you’re going to?

DM: I spend a lot of time there. I have a place there and I am very aware of the fact that if I wanna have a big, fruity, prosperous carrier then some part of it’s gonna have to come from there.

DM: Az a karakter akit Gillian játszik a Roverben egy kicsit azért van, hogy hozzáadjon a film meseszerűségének. Kicsit olyan, mint egy jósnő, aki elmondja Guy-nak, egy kinti nézőpontból, megint, ez olyan, mintha a cselekményhez beszélne, szerettem volna, ha ez közli a közönséggel, hogy ne aggódjanak túl sokat a cselekmény miatt. Mert Gillian elég egyértelműen megmondja, hogy minden amit csinálni fogsz értelmetlen. És amit igazán tenned kéne az az, hogy kapcsolatba kerülj velem. Amit Guy nem tud megtenni, mert a nő az unokafiát ajánlja fel szexre. Nem nagyon tudom, mi megy végbe a fejemben. Próbálok nem túl sokat gondolni rá.

I: Sokan akikkel együtt dolgoztál Hollywoodba mentek, te is erre irányulsz?

DM: Sok időt töltöttem ott. Van egy lakásom ott és nagyon is jól tudom, hogy ha nagy, gyümölcsöző, sikeres karriert akarok akkor annak egy része onnan kell, hogy jöjjön.

I: But you won’t be making films like the Rover in Hollywood.

DM: Well, I’m gonna try and find a way. The beauty of that place for me though is that, I remember having this experience from my first trip after Animal Kingdom and I first started of doing my kind of the billion mettings that you do and everything at being so plesantly suprised to find the place full of really smart interesting people. And you know looking for those wise to make films that are interesting. They are very aware, you know the corporisation of Hollywood, that basically we’re all making movies for enormous corporisations with ... directors and shareholders. And hence now the whole thing is just leading us towards movies for children. And even my adult friends have convinced themselfes are worthy of watching. We now live in a world where my friends would call me up and say you know, do you wanna go and see the Avengers and I say no, I don’t I’m a grown man.

I: So, how are you gonna break that system then?

DM: There are ways of sort of navigating it, maybe I’m still kind of, you know joyfully naive, you know already the projects that I’m working on are ones that have very real people involved who know that there are challanges ahead of us, but I’m absolutely convinced that there are ways of making it work.

I: David Michod, and The Rover is in cinemas from friday, fifteen. I was gripped by it, but it’s as if this were Michod’s debut, and Animal Kingdom the most sophisticated follow-up.

I: De Hollywoodban nem fogsz olyan filmeket készíteni, mint a Rover.

DM: Nos, próbálok majd módot találni rá. Annak a helynek a szépsége számomra az, és erre az első ottani utamról emlékszem amikor az Animal Kingdom után mentem oda, és elkezdtem milliónyi emberrel találkozni ott, hogy igazán meglepett, hogy rengeteg okos, érdekes emberrel találkoztam. És kerestem azokat a bölcseket, akiknek érdekes lenne filmet csinálni. Nagyon is tudatában vannak Hollywood egyesítésének, vagyis hogy mind óriási cégeknek készítünk filmeket... rendezőkkel és részvényesekkel. És ez most azt jelenti, hogy gyerekeknek készülő filmek készülnek. És még a felnőtt ismerőseim is meggyőzték megukat arról, hogy ezeket megéri megnézni. Olyan világban élünk, ahol a barátaim felhívnak, hogy meg akarom-e nézni az Avengerst, mire én nemet mondok, mondván, hogy felnőtt ember vagyok.

I: Szóval hogy fogok megtörni a rendszert?

DM: Vannak utak, hogy írányítsuk egy kicsit, lehet, hogy még mindig játékosan naív vagyok, az elkövetkezendő terveimben olyan emberek vannak akik nagyon is igazak, akik tudják, hogy kihívások előtt állunk, de meggyőződésem, hogy vannak módok arra, hogy működjenek.

I: David Michod, a Rover 15-én pénteken kerül a mozikba. Engem nagyon megragadott, olyan, mintha ez lenne Michod debütáló filmje, és az Animal Kingdom a kifinomultabb folytatása.