A blogger új irányelvei miatt, ha netán bezárják a blogot - ami elképzelhető egyik-másik videó, ileltve kép miatt, a blogot átköltöztettem a wordpressre

2014. augusztus 30., szombat

Guy Pearce beszélgetése a BBC4 riporterével

BBC Guy Pearce CUT

I: Lovely Guy Pearce is with us today and Guy Pearce is of course an award winning actor who stared in numerous movies including Prometheus, King’s Speech, Heartlocker, LA Confidential, of course Priscilla Queen of the Desert, and so many others, from this Friday you can see Guy alongside Rob Pattinson looking so different, it’s unbelievable, in their new moive, The Rover. But first of all, you’re not Guy are you, going back to Neighbours at all?
GP: I’m still waiting for the call. Of course I’d be there on the second if I was to receive the offer, it’s just sitting, fingers crossed.
I: Waiting, yeah.
GP: Pretty much.
I: I wonder what they say about you, what ever happened to Guy Pearce?
GP: Yeah, I think so, probably. Walked down Ramsay street and never came back. In fact I think in the storyline I went to Perth or something to visit my mother and then I just never came back. Or my father, something.
I: Actually I think it would be a cool thing. I mean, a lot of actors are actually doing that, going back to their roots and going back road shows.
GP: Look I did go back a few years later just to visit the crew and they set me as in a coffee shop as an extra in the back corner with their football --- on you know, said go on put this on and sit there will you, and shut up! So I did that.
I: You’re career’s actually been quite spectacular really, you must be over the moon as they say.
GP: Oh look, I constantly feel priviliged and really fortunate to have done the jobs that I’ve done, absolutely.
I: Now let’s have a look at this film, it’s a very tense movie and I watched it actually this morning.
I2: Very tense and intense as well.
I: That’s what I’m saying.
GP: You watched it this morning? Did you order some ---- and some cereal?
I: Yeah I’m thinking... uh...
GP: Yeah, this is heavy. Have a coffee.
I: No, I loved it, but I should have watched it at night.
GP: Yeah. Look, it is a very intense story and obviously it asks questions about us as a society and how we might end up, etc and it’s not a pleasant view of the world. But potentially a higly realistic one, so in a way it was a really interesting, I mean it was a very interesting story to dove (???) into.
I: We should say that it’s a post apocalyptic type thing.
GP: It is, that’s right. Funnily enough David our director sort of keeps talking about it just being more gradual demise rather than a sort of big apocalyptic event as such.
I: Cause there has been a fincancial melt down so to speak.
GP: Well that’s right, yeah. Imagine if what happened in 2008 actually really just took over and we never recovered from it.
I: And we see your character who’s life is completely changed and he’s gone from one extreme to the other.
GP: Well that’s right. You realize through the course of the film that a pretty serious event has happened to him sometime back and I think he’s just lost all sense of faith in humanity.
I2: He’s quite a sad character, I like his beard, his beard speaks(???)
I: I mean I’m not ---
GP: Yes, I like the beard as well.
I: Was it a real beard?
GP: It was a real beard, yes, very much so.
I: It didn’t look stuck on at all.
GP: No, you wouldn’t choose to stick on such a great beard which, would you? You’d at least go something a bit more masculine than this.
I: You should look at me folks.
GP: I’m not saying anything.
I: The Rover is set in Australia, it’s in the near future as Guy says, 10 years after the collapse of the Western economic system. Guy’s character is Eric, a man who was once a farmer, but he’s now, well, he’s an angry drifter with nothing left but his Sedan and the road and there’s a lot of going on. Tell us a little bit about Robert Pattinson, because he’s unrecognizable and who does he play.
GP: Rob plays a young American kid who’s in Australia with his brother out sort of looking for work in the mines, they’ve got involved in some crime, it’s all gone horribly wrong, and Rob and I kind of team up in order to find his brother again, and Rob was just a delight, I mean, he’s such a funny guy and a really brilliant actor. Really fantastic.
I: I read that he really got into it, and got into preparing for the role as well.
GP: Yeah, I mean obviously he’s a massive star from the Twilight series and various other things that he’s done, and I think the opportunity to break out and play interesting roles is just as exciting for him as it is for any actor. And so he had a great time. He really did have a good time.
I: You did very good in the Mildred Pierce thing.
GP: Oh yes. Miss W.
I: And then also Iron Man 3. He was in IM3.
GP: I know, I wasn’t around for the first two, but I like a dissonant number, so I thought three would be the one to join in on.
I2: It’s a great franchise.
GP: Yeah, that’s right.
I: It is an extraordinary franchise.
GP: Oh look, anything Marvel does seems to be extraordinary, it is like, when we sat down for a pre-shoot sort of dinner with the executives from Marvel and one of them walked in at the start of the dinner and literally sort of put both hands in the air and said ’Avengers just made a billion dollars’.
I: A billion?
GP: And we all kind of went, well you’re paying for dinner then! So clearly those guys are doing all right.
I: When you started out acting what did you want to be in? Did you wanna be in theatre, did you wanna be in movies?
GP: Funnily enough I never really had any goals, I was doing a lot of theatre when I was a kid, and I was really just going from opportunity to opportunity to be honest. Suddenly when I was about 30 I went, hang on, I wanna just have a look at this thing that I’m doing that seems to be a career and have a little reasses, and see whether or not it is something I still wanna keep doing, cause I was doing it originally based on the decision of an 8 year old.
I: Are you saying you wanted to --- at 30?
GP: I got pretty sick of it. I just kinda needed to step back from it all and go hang on a second,
I: Is this what I really want?
GP: Yeah, is this what I really want? What’s the value of it, was it valid, and etc. No, and I discovered that I could say yes to all of it.
I: So did you make a conscious decision to go to America and was there then one role in particular that changed your mind?
GP: No, I mean, I went to America originally to do publicity for Priscilla in ’94, so I went there, and my agent in Australia said, you know, you really should meet some agents and I was fairly surly and grumpy and I said I don’t know, I can barely get any work in Australia, I don’t wanna try working in America, how ridiculous. But I met one agent and he’s been my agent eversince, and I said look, I come to America and do auditions, but I’m not gonna sort of live here and hang out here and try, you know,  I just really wasn’t prepared to all that, and then I landed the role in LA Confidential and you know, so things were great for the first couple of years, but I think it’s that weird thing where you suddenly get lots and lots of work, which is great, I’m not complaining about it by any means, but when you realize you have moments when you’re out of work where you actually recharge yourself in those periods of being out of work, and you realize emotionally how exhausting it is to be an actor.
I: That’s what’s good in it, the first philosophycal moment there. (???) I thought.
GP: Well you know, I try to be.
I: You can see Guy Pearce in The Rover, you gotta check this movie out, which opens across the UK this Friday, it’s rated 15. Good to see you again, Guy Pearce, everybody.

I: Az imádnivaló Guy Pearce van itt ma velünk, Guy Pearce aki persze egy díjakat nyert  színész, aki számos filmben szerepelt már, többek között a Prometheusban, a Király Beszédében, a Heartlockerben, az LA Confidentialban és természetesen a Priscilla a Sivatag Királynőjében, és nagyon sok másban, most péntektől pedig Rob Pattinsonnal, aki annyira máshogy néz ki, hogy hihetetlen, az új filmjükben, a Roverben lehet látni. De mindenek előtt, Guy, visszatérsz valaha is a Neighbours-be?
GP: Csak a hívást várom. Persze egyből ott lennék, ha hívnának, most csak ülök és szurkolok.
I: Várakozol, igen.
GP: Mondhatni.
I: Vajon mit mondanak, mi is történhetett Guy Pearce-vel?
GP: Igen, gondolom. Elindult a Ramsay utcán és soha nem jött vissza. A történet szerint egyébként elmentem Perth-be meglátogatni az anyukámat, aztán soha nem mentem vissza. Vagy az apukámat, vagy ilyesmi.
I: Szerintem egyébként egész szuper lenne. Elvégre most sok színész tér vissza a gyökereikhez.
GP: Pár évvel később egyébként visszamentem meglátogatni a stábot és be is raktak hirtelen extrának egy kávézóba, hátra ültettek, mondták, hogy ezt vegyem fel, üljek nyugodtan és maradjak csendben! Szóval pont ezt tettem.
I: A karriered egyébként igen lenyűgöző, biztos elégedett vagy vele.
GP: Oh, nézd, folyamatosan kiváltságosnak és igazán szerencsésnek érzem magam, hogy azokat a munkákat csinálhattam, amiket csináltam.
I: Most nézzük ezt a filmet, ez egy nagyon feszült film, ma reggel néztem meg.
I2: Nagyon feszült és hathatós.
I: Pont ezt mondom.
GP: Ma reggel nézted meg? Egy tállal a kezedben, müzlit eszegetve talán?
I: Igen, arra gondolva... uh...
GP: Igen, ez kemény. Jöhet a kávé.
I: Nagyon tetszett a film egyébként, csak rájöttem, hogy inkább este kellett volna néznem.
GP: Igen. Valóban nagyon feszült a történet, és nyilvánvalóan feltesz kérdéseket a társadalmunkról, hogy hogyan végezhetjük, stb, és nem éppen egy kellemes képet ad a világról. Viszont elég realisztikus, szóval nagyon érdekes volt belemerülni.
I: Azt talán meg kellene említenünk, hogy egy poszt-apokaliptikus féle dolog.
GP: Igen, ez igaz. David a rendezőnk úgy jellemzi, hogy inkább egy fokozatos hanyatlás, mintsem egy nagy apokaliptikus esemény.
I: Mert volt valami pénzügyi összeomlás.
GP: Nos, igen, ez igaz. Úgy lehetne elképzelni, mintha az, ami 2008-ban történt tényleg eluralkodott volna mindenhol és nem tudtunk volna kimászni belőle.
I: És látjuk, hogy a karaktered élete teljesen megváltozott, az egyik szélsőségből a másikba esett.
GP: Nos, ez igaz. A film során rájövünk, hogy igen komoly dolgok történtek vele a múltjában és szerintem elvesztette minden hitét az emberiségben.
I2: Elég szomorú egy karakter, a szakálla mindent elmond.
GP: Igen, a szakáll nekem is tetszett.
I: Igazi szakáll volt?
GP: Igazi volt, nagyon is.
I: Nem olyannak tűnt, mint amit csak oda ragasztottak.
GP: Nem, ilyen nagyszerű szakállt nem ragasztana csak úgy fel az ember, nem igaz? Annál inkább férfiasabb megoldást választanál.
I: Látnátok csak engem!
GP: Nem mondok semmit.
I: A Rover Ausztráliában játszódik, ahogy Guy is mondja a közeljövőben, olyan 10 évvel később a nyugati gazdaság összeomlása után. Guy karaktere Eric, egy férfi aki régen farmer volt, de most, nos, egy mérges vándor akinek nem maradt mása mint a Sedanja és az út, amin sok minden történik. Mesélj egy kicsit Robert Pattinsonról, mert ő szinte felismerhetetlen ebben a filmben, és hogy kit játszik jő.
RP: Rob egy fiatal amerikai srácot játszik aki a testvérével jött Ausztráliába, hogy munkát keressenek a bányákban, de belekeverednek valamilyen bűnügybe, ami igen szörnyen végződik, és Rob és én összeállunk, hogy újra megtaláljuk a testvérét, és Rob nagyszerű volt, nagyon vicces srác és ragyogó színész. Igazán fantasztikus.
I: Azt olvastam, hogy nagyon belemerült a dolgokba, már a felkészülésbe is.
GP: Igen, persze óriási sztár lett belőle a Twilight sorozat és egyéb munkái után miatt is, és szerintem annak a lehetősége, hogy kitörjön és érdekes szerepeket kapjon az pont annyira fontos számára, mint bármelyik színész számára. Így nagyszerű lehetőség volt ez neki. Igazán jól érezte magát.
I: Abban a Mildred Pierce dologban nagyon jó voltál.
GP: Oh igen. Miss W (nem értettem a nevet)
I: Aztán ott van a Vasember 3. Benne volt a Vasember 3-ban!
GP: Igen, az első kettőnél nem voltam ott, de szeretem a disszonáns számokat, szóval úgy gondoltam, a három jó lesz, hogy bekapcsolódjak.
I2: Nagszerű franchise.
GP: Igen, az.
I: Rendkívüli franchise.
GP: Oh igen, minden amit a Marvel csinál rendkívülinek tűnik, amikor volt egy forgatás előtti vacsoránk az igazgatókkal, az egyikük késve jött be, feltette mindkét kezét a mgasba és csak annyit mondott ’A Bosszúállók egy milliárd dollárt hozott’.
I: Egy milliárd?
GP: Mire mi azt mondtuk, hogy akkor te fizeted a vacsorát. Egyértelmű, hogy tudják, mit csinálnak.
I: Amikor színészkedni kezdtél miben akartál szerepelni? Színházban vagy inkább filmekben akartál lenni?
GP: Őszintén szólva nem voltak nagy céljaim, amikor fiatal voltam nagyon sokat voltam színházban, aztán csak egyik lehetőség után a másikig mentem. Aztán amikor 30 lettem, hirtelen megálltam, meg akartam nézni, hogy akkor ez most igazán egy karrier-e, meg akartam vizsgálni, hogy ez-e az, amit továbbra is csinálni akartam, mert tulajdonképpen egy 8 éves gyerek döntése alapján csináltam az egészet.
I: Azt mondod, hogy 30 évesen ki akartál szállni?
GP: Elegem lett belőle. Szükségem volt arra, hogy kívülről nézzem meg a dolgokat.
I: Ez az, amit igazán akarok?
GP: Pontosan, hogy ez az amit akarok? Van-e értéke, van-e alapja, stb. De aztán rájöttem, hogy minden kérdésemre igennel tudtam válaszolni.
I: Az, hogy Amerikába mentél, az egy tudatos döntés volt, volt-e valamilyen kifejezett szerep ami megváltoztatta a gondolatmeneted?
GP: Nem, Amerikába eredetileg azért mentem, hogy a Priscillát reklámozzam ’94-ben, aztán az ausztrál ügynököm azt mondta, hogy igazán találkoznam kéne ottani ügynökökkel, de én elég zsémbes és morcos voltam, azt mondtam, hogy nem igazán tudom, alig kapok itthon munkát, nem akarok Amerikában is próbálkozni, milyen röhejes. De aztán találkoztam egy ügynökkel, aki azóta is az ügynököm, de azt mondtam, hogy eljövök Amerikába és elmegyek meghallgatásokra, de nem fogok itt élni, erre nem voltam felkészülve, aztán megkaptam a szerepet az LA Confidentialban, aztán a következő pár évben nagyszerűen ment minden, de aztán, és szerintem ez a furcsa az egészben, hogy hirtelen rengeteg munkád van, ami nagyszerű, egyáltalán nem panaszkodni akarok, de amikor egyszercsak nincs munkád, akkor jössz rá, hogy érzelmileg mennyire kimerítő színésznek lenni.
I: Ez így van, egész filozófiai pillanat volt ez.
GP: Nos igen, próbálkozok.
I: Guy Pearce-t a Roverben láthatjátok, nézzétek meg ezt a filmet, péntektől lesz a mozikban, 15 éves a korhatár. Jó volt újra látni, Guy Pearce volt a vendégünk, mindenki.

Egy darabig ez az utolsó transcript, kissé összekülönböztem a lánnyal, úgyhogy most nem fogok kérni tőle semmi ilyesmit. Azért majd próbálkozok a magam módján, de nem lesz ennyi.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése